Olvasási idő: 6 perc

Ma már mindenki tudja, hogy ha csak megközelítőleg is tartani akarja az életszínvonalát nyugdíjas korában, jó időben el kell kezdenie félretennie, mégis nagyon kevesen tudnak vagy képesek valamilyen megtakarítási formában pénzt gyűjteni. Pedig az állam is támogatja a nyugdíjcélú öngondoskodást.

Néhány évtized múlva egészen másképp fog kinézni a magyar társadalom szerkezete, mint most.
Miközben az itthon élők várható élettartama fokozatosan nő, a születések száma továbbra is rendkívül alacsony. E képlet végeredménye, akárhonnan nézzük, az, hogy egyre több embert kell eltartania és gondoznia egyre kevesebb aktív dolgozónak.

Míg 1990-ben még száz aktív korú tartott el 20 időskorút, ez a szám 2016-ban már 27-re nőtt, de 2060 körül már akár 50 százalékra is fölmehet. Azaz míg ma négy aktív korú tart el egy nyugdíjast, belátható időn belül kettőnek kellene.

A várható élettartam növekedése azzal jár együtt, hogy egyre hosszabb nyugdíjas évekre számíthatunk, de sajnos azzal nem, hogy ez az időszak unokázással, kirándulással, pihenéssel, olvasgatással, a hobbijaink kiélésével, azaz aktív nyugdíjas évekkel jár majd együtt, mert az egészségben eltöltött időszak Magyarországon kifejezetten alacsony. Az uniós országokhoz képest 8-10 évvel hamarabb jelentkeznek a krónikus megbetegeskedések.

Ne várj az állami gondoskodásra

Egyre több idős hozzátartozóról  kell gondoskodni, mert erre az állami egészségügyi és szociális rendszer csak nagyon szűkös segítséget biztosít. S nem csak egészségügy van bajban, a nyugdíjrendszer is átalakul.

Az MNB egy tanulmánya (itt olvashatod) szerint 2035-ig fenntartható a mai állapotában a nyugdíjrendszer. A KSH adatai szerint az átlagos induló nyugdíjak jelenleg az átlagkeresetek 83,3 százalékát teszik ki, 2050-re ez maximum a 65,5 százalékát éri majd el. Vagyis, ha valaki manapság 132 ezer forint járandósággal vonul nyugdíjba, ezt a század második felében, változatlan feltételek mellett maximum 102 ezer forinttal teheti meg.

Az államnak nem sok lehetősége van. Azon kívül, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket átterelték az állami nyugdíjrendszerbe, nagyjából annyit tehet, és tett is, hogy megszigorította a korhatár előtti nyugdíjba vonulást, illetve megemeli a nyugdíjkorhatárt. Mindez összességében is csak kis korrekciónak számít, ezért manapság a csapból is az folyik, hogy mindenki próbáljon meg magáról gondoskodni, minél előbb kezdjen félretenni, ha az aktív kori életszínvonalához képest nem akar drasztikus zuhanást tapasztalni amint kilép a munkaerőpiacról.

Ehhez még egy segítséget, ösztönzőt nyújt az állam: bizonyos előtakarékossági formákhoz pénzügyi kiegészítést, adókedvezmény nyújt.

Persze az alacsony bérszínvonal mellett nem biztos, hogy mindenkinek van lehetősége az öngondoskodásra. Mindössze a lakosság ötödének van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása.

Mindez – hacsak a család, az utódok nem segítenek, esetleg nem kötnek valakivel eltartási szerződést az idősek – nem csak tömeges elöregedést, hanem tömeges elszegényedést is okoz majd.

Három a nyugdíj igazság?

Mint már többször írtam, minél hamarabb elkezdjük az előtakarékosságot, annál komolyabb összeggel biztosítjuk a csekély állami nyugdíj mellé saját megélhetésünket.

Elrejthetjük a cihába is a megtakarításainkat, vagy valamelyik bankban vezethetünk nyugdíj célú számlát. Nyugdíj-előtakarékosság címén három lehetőség közül lehet választani. Ezt a három lehetőséget adójóváírás formában az állam is támogatja: a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető összeget a megtakarítás számlájára utalja az adóhatóság. Ezeknél fontos, hogy a nyugdíjba vonulás előtt ne nyúljunk az összeghez, mert akkor ugorhat a kedvezmény vagy annak egy része.

Ez a három megtakarítási forma az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Az utóbbit elsősorban azoknak ajánlom, akik valamennyire járatosak a pénzügyekben, mert ez esetben a megtakarító maga dönt, hogy mibe fekteti – állampapírokba, bankbetétekbe vagy egyéb befektetési lehetőségekbe – a pénzét.

És érdemes állandóan követni a befektetéseket, a lejáratokat, mert ha erre nem figyelünk, könnyen parlagon heverhet a pénzünk. Talán ez is az oka annak, hogy kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, mintegy 150 ezer NYESZ-számlát tartanak számon, sokan pedig nem is hallottak erről a megtakarítási formáról.

A kényelmesek megtakarítása

Majdnem tízszer ilyen népszerű viszont az önkéntes nyugdíjpénztári forma (ÖNYP), a mintegy félszáz pénztár tagjainak száma több mint egymillió. A népszerűsége arra is visszavezethető, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként is fizethetik a tagdíjat a munkavállalóiknak. (Igaz, a cafeteriarendszer átalakításával ez a munkaadói kedvezmény erősen lecsökkent 2017-re.) Az önkéntes nyugdíjpénztárak egyszerű pénzügyi konstrukciók, a tagként nem kell a befektetéssel bíbelődnünk. Annyi döntési helyzetünk viszont van, hogy minden pénztárnál több fajta – biztonságra törekvő vagy nagyobb kockázatú, de esetleg többet fialó – portfólió közül választhatunk.

Természetesen, ha valaki korán elkezdi a takarékosságot, és több pénzt fordít erre, akkor már látható tőkét tudhat magáénak a nyugdíjas kora elérésekor. Click To Tweet

Biztos ami biztos?

A nyugdíjbiztosítás viszonylag későn, 2014 januárjától kapta meg az adójóváírás lehetőségét (bár a unit-linked biztosításokra 2010-ig járt az adójóváírás), népszerűsége is ekkor lódult meg (főleg a marketing hatására). Az MNB adatai szerint átlagosan évi 215 ezer forintot fizetnek be erre az ügyfelek, akik a szerződéskötéskor átlagosan 45 évesek. A számításaik szerint, aki 20 éven át havi 20 ezer forintot fizet be – a költségek levonásával, továbbá 1-2 százalékos éves hozammal kalkulálva – a nyugdíjba vonulásakor 6 millió forinttal rendelkezik, amiből 20 éven át havi 30 ezer forint nyugdíj-kiegészítéshez juthat.

A nyugdíjbiztosítás abban különbözik jelentősen a másik két nyugdíjcélú megtakarítási formától, hogy az nemcsak megtakarítás, hanem egyben egy kockázati életbiztosítás, valamint rokkantsági biztosítás is. Azt is lehetővé teszi, hogy más nyugdíjára takarítson meg valaki, aki ki tudja használni az adókedvezményt.

Kapcsolódó cikk: Ezért ne köss nyugdíjbiztosítást

A fenti három megtakarítási formát mintegy másfél millióan veszik csak igénybe, ráadásul sokan csak igen keveset tesznek félre, azt is rendszertelenül.

Lakásért eltartás

Akinek nem sikerült (eleget) félretenni idős korára, és a család sem tud besegíteni gondozásába, ápolásába, az idős szülő életszínvonala fenntartásába, van még két, mára nem túl elterjedt lehetősége: a tartási és az életjáradéki szerződés. Ezek a korábban népszerűbb formák jellemzően arról szólnak, hogy egy nyugdíjas szerződést köt valakivel, aminek a lényege, hogy a gondozásért cserébe lemondanak az ingatlanuk tulajdonáról.

A tartási és az életjáradéki szerződés közötti különbség a tartást, illetve az járadékadást vállaló szolgáltatásban van. Előbbiben a tartást vállaló az idős eltartott körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására (lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátására, gondozására, betegsége esetén ápolására, halála esetén illő eltemettetésére) vállal kötelezettséget, utóbbiban pedig arra, hogy rendszeresen egy meghatározott összeget (átlag havi 100 ezer forintot, de a lakás értékének függvényében ez lehet több is kevesebb is) ad a nyugdíjasnak.

Az ellenszolgáltatás az idős ingatlana.

Egy felmérés szerint ezek a fajta szerződések a lakosság mindössze 2 ezrelékét érintik. A népszerűtlenségnek az oka elsősorban az információhiány, valamint az idősek részéről a bizalmatlanság.

A tartási és életjáradéki szerződések mellett ugyanakkor egyre jellemzőbb az úgynevezett öröklési szerződés, amelynek előnye, hogy a tartásért/életjáradékért cserébe adott ingatlan tulajdonjoga csak a tartásra jogosult halálával száll át a kedvezményezettre.

E szerződésekkel kapcsolatban a jogászok gyakran emlegetik a szerencse-jelleget. Szerződéskötéskor ugyanis nem határozható meg pontosan a szolgáltatás (tartás, életjáradék) és az ellenszolgáltatás arányossága, hiszen nem látható előre, hogy a tartást, életjáradékot mennyi ideig kell teljesíteni.

Papszt_Kriszta Papszt Kriszta
pénzügyi  és vállalkozásfejlesztési tanácsadó, coach, jó(l)lét mentor
+36 30 737 5074
kapcsolat@papsztkriszta.com

Hasznosnak találtad ezt a cikket? Lájkold, oszd meg, kövess a Facebookon, és látogass vissza máskor is, vagy…

Ne maradj le a pénzügyi tippekről, iratkozz fel hírlevelemre!

Név*
Email*
Elfogadom az Adatkezelési nyilatkozatot*


Tévhit: Önkéntes nyugdíjpénztár csak állampapírba fektetheti a pénzt
Régi húszezres - már csak az év végéig fizethetsz vele
Loading...
Facebook Messenger for Wordpress
Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.