Paul Santagata, a Google iparági vezetőjének – tanulmányokkal is alátámasztott – állítása szerint, a jól teljesítő csapatok mindegyikénél felfedezhető egy közös dolog: mégpedig a pszichológiai biztonság. Mit is takar ez pontosan?
[social_warfare]
A pszichológiai biztonság azt jelenti, hogy a munkafolyamatok során megengedett a (normális mértékű) kockázatvállalás, a vélemény szabad kinyilvánítása, a kreativitás és a szabad szárnypróbálgatás. Ezáltal olyan pozitív érzelmek alakulnak ki a munkatársakban, mint a felettes és az egymás iránti bizalom, a magabiztosság, az inspiráció. Ezek pedig mind tágítják az elmét, szélesítik a látókört és segítenek felépíteni a csapatszintű pszichológiai, szociális és fizikai erőforrásokat. Mindez humorral fűszerezve még változatosabb gondolkodást eredményez, ami végül – vigyázat! – kreativitáshoz vezet. Ha a munkahely tartogat ugyan kihívásokat, de a légkör mégsem fenyegető, akkor fenn lehet tartani az efféle biztonságérzést. Ez a csapatsiker egyik titka!
Hogyan teremtsd meg ezt a pszichológiai biztonságot akár egy csapatban, akár egy tárgyalás alatt?
Úgy, hogy követed Santagata tanácsait! Azaz:
1. Együttműködően, ne ellenfélként közelítsd meg a konfliktusokat!
Mi emberek legalább annyira utálunk veszíteni, mint amennyire szeretünk győzni. Tehát, arra kell törekedni, hogy mindegyik fél győztesen kerüljön ki a konfliktusból. Santagata ilyenkor például hasonló kérdéseket tesz fel a win-win kimenet érdekében: Hogyan érhetjük el közösen a kívánt eredményt, úgy, hogy mindenki érdekelt legyen?
2. Bújj egy kicsit a másik bőrébe!
A Google topvezetője minden nehezebb tárgyalás előtt emlékezteti a csapatát arra, hogy a tárgyalópartner is ugyanolyan ember, mint ők, és neki is az a célja, hogy boldogan távozzon. Santagata ezért végigvezeti embereit az alábbi önvizsgálati pontokon:
- A tárgyalópartneremnek is van meggyőződése, perspektívája, nézete, ugyanúgy, ahogyan nekem is.
- Ennek az embernek a reményei, aggodalmai és sebezhetőségei hasonlítanak az enyémekre.
- Neki is vannak barátai, családja és talán gyermekei is, akiket szeret, akárcsak én az enyéimet.
- Ez az ember elismerést szeretne, szeretné azt érezni, hogy értékelik őt és a szakértelmét, akárcsak én.
- Ő is békére, örömökre és boldogságra vágyik, ahogyan én is.
3. Várd meg a szavaidra adott reakciókat, és tervezd meg a következő lépést!
Tárgyalás, konfliktus, vagy akár egy egyszerű beszélgetés esetén is gondold át előre, hogyan fog reagálni a hallgatóságod az üzenetedre. Ez segít majd megbizonyosodni arról, hogy beszélgető partnered véletlenül sem értette félre és értékelte személye elleni támadásnak a tőled hallottakat. Santagata megbeszélés előtt mindig megkérdezi magától: „Ha nekem ez és ez az álláspontom, mik lehetnek a lehetséges ellenvetések? És én hogyan reagálnék ezekre? Azt tanácsolja, „figyeld a beszélgetést egy harmadik személy szemével, hogy feltárhasd az álláspontod gyengeségeit, és ezek alapján gondold át az érveidet!”
Önellenőrző kérdések:
- Mi az én álláspontom?
- Mely háromféle módon reagálhatnak a hallgatóim?
- Hogyan fogok válaszolni a fenti három esetben?
4. Cseréld le az ujjal mutogatást kíváncsiságra!
Konfliktus esetén soha ne hidd azt, hogy a probléma minden egyes részletét ismered és az összes tény birtokában állsz. Inkább kérdezz! Tárjátok fel együtt, érzelmek nélkül, tényszerűen, de részletekbe menően a nehézségeket. Kérj megoldást! Azok az emberek, akik felelősek a probléma kialakulásáért gyakran a kezükben tartják a kulcsot a megoldáshoz is. Kérdezz direkten rá! Például: „Mit gondoltok, mit kellene tennünk?” „Mi lenne az ideális számunkra?” „Hogyan tudlak ebben támogatni titeket?”
5. Kérj visszajelzést!
Vita, konfliktus, megbeszélés, előadás stb. esetén tedd fel csapatodnak az alábbi kérdéseket:
- Mennyire voltak érthetőek az elmondottak?
- Mi működött és mi nem az előadásodban?
- Milyen érzés hallani az átadott üzenetet?
- Hogyan tudnád mindezt még hatékonyabban prezentálni?
Ha visszajelzést kérsz, azzal modellezed, hogy még egy vezető is tévedhet, emellett emeled a beosztottak, munkatársak beléd vetett bizalmát.
6. Mérd a pszichológiai biztonságot!
Santagata időnként megkérdezi a csapatát, mennyire érzik magukat érzelmileg biztonságban, és hogyan tudnák ezt a biztonságérzetet fokozni. Erre kérdőíveket is összeállítanak, melyekben ilyen kérdések szerepelnek: „Mennyire magabiztosan vállalod a hibáidat, ha előre tudod, hogy nem kapsz majd értük negatív kritikát?”
(forrás: www.hbr.org)
