A Polgári Törvénykönyv nemrég beadott módosítása szerint keményednek a szülőtartásra vonatkozó rendelkezések. Mivel fog járni a szülőtartási kötelezettség rád nézve, ha aktív kereső korú vagy??
A 2011 óta hatályos Alaptörvény, valamint 2013 óta a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései előírják, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni a rászoruló szüleikről.

A Ptk. szó szerint előírja ezt a kötelezettséget a gyermekek számára.

Miért meglepő a szülőtartási kötelezettség előírása?

Azért, mert felülír egy százéves hallgatólagos társadalmi megállapodást az egymást követő generációk között.
A társadalombiztosítás anno azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét társadalmi kötelezettséggé tegye. Ez jelenleg is még működő felosztó-kirovó rendszer, s ennek a nyugdíjrendszer lényege, hogy a mindenkori aktív dolgozók fizetik a járulékot, amelyet szétosztanak a nyugdíjasok között.

Szendvics-generáció

Ha aktív kereső vagy, s nem mentél még külföldre dolgozni, akkor Te is “szendvics” vagy, hiszen az államkasszába történő járulékfizetési kötelezettséged változatlanul fennmarad, így fizeted a kereseted után a nyugdíjjárulékot, másrészt majd külön eltartod a rászoruló idős szüleidet, azaz teljesíted majd a gyermeki eltartási kötelezettségedet is.

S persze, ha van saját kiskorú, még keresőképtelen gyereked, akkor őt is el kell tartanod.

Mivel az alaptörvényi szülőtartási rendelkezést polgári bíróság előtt peresíthető kötelezettségként szerepel a Polgári Törvénykönyvben, ezért eléggé pénztárcába vágó kérdés.

Te, mint eltartásra kötelezett nagykorú gyermek nem gondoskodsz rászoruló szüleidről , akkor jövedelmednek a felét is elérheti a szülőtartásdíj címén levonható összeg.

Ha pedig valaki más segít a rászoruló szüleidnek helyetted (például a szomszéd, vagy egy térítés ellenében ellátást nyújtó intézmény), akkor ez a harmadik személy is beperelhet a költségei megtérítése érdekében.

A téma kapcsán vendég voltam a TV2 Mokka-ban 2016.november 15-én.

 

A saját szemeddel olvasd el vonatkozó törvényeket

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

XVI. cikk

(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.

(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]

(1) A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.

(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.

(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.

(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.

(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

(6) A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.

4:199. § [A mostohaszülő és a nevelőszülő tartása]

(1) A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel köteles eltartani a nevelt gyermek azt a személyt, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője (a továbbiakban: nevelőszülő).

4:200. § [A tartásra jogosultság sorrendje a vér szerinti és a tényleges családi kapcsolatokban]

Tartásra jogosult

a) a vér szerinti gyermek, a mostoha- és a nevelt gyermek egy sorban; illetve

b) a vér szerinti szülő és – ha a jogi feltételek egyébként fennállnak – a mostohaszülő és a nevelőszülő egy sorban.

4:204. § [A tartás mértékének és módjának meghatározása]

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti.

4:205. § [A tartás mértéke]

(1) A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg.

(2) A jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni.

(3) A leszármazó és a kiskorú testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.

(4) Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.

(5) Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartáskiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést.

(6) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg.(Ergo a felét elérheti.)

4:208. § [Tartással kapcsolatos per]

(1) A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében – egyetértésével – a járási hivatal is indíthat pert.

(1a) Aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.

Mit tehetsz Te, mint gyermek, s mint a saját gyereked szülője?

Mint tudod, a nyugdíjszakértők az állami nyugdíjrendszer “kimúlását” 2030-40 tájára “jósolják”, s a szülőtartási rendelkezések fényében elkerülhetetlenül el kell gondolkodnod, hogy miből, hogyan teremtsd elő a két irányú eltartási kötelezettségre a fedezetet, illetve, Te magad ne tedd ki a saját gyerekedet annak, hogy szűkös anyagi helyzetben éljetek. Tanítsd meg a gyermekedet a tudatos pénzkezelésre, megtakarításra; használd ki az állami adójóváírást, támogatást biztosító pénzügyi termékeket, saját nyugdíjas korodra rakj össze fedezetet a  különböző nyugdíj-előtakarékossági lehetőségekkel…..

 

Ha valódi, objektív pénzügyi tanácsra, segítségre van szükséged, kattints ide!>>

Biztos anyagi hátteret, nyugodt és boldog életet kívánok!

Papszt_Kriszta Papszt Kriszta
pénzügyi  és vállalkozásfejlesztési tanácsadó,coach, jó(l)lét mentor
+36 30 737 5074
kapcsolat@papsztkriszta.com

 

Ne maradj le a pénzügyi tippekről, iratkozz fel hírlevelemre!

Név*
Email*
Elfogadom az Adatkezelési nyilatkozatot*


Cafeteria 2017
Amit a befektetési aranyról tudnod kell
Copy Protected by Chetan's WP-Copyprotect.