8 tipp – így igazítsd a költségvetést az inflációhoz

8 tipp – így igazítsd a költségvetést az inflációhoz

A magyar infláció februárban elérte a 8,4%-ot.  A drágulás mértéke már komoly hatást gyakorol a pénzügyeinkre is: az áremelkedés elértékteleníti a pénzt. 

De ez még nem minden: a magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.

Már a gondolattól is fáj a zsebem. 

Az inflációt az teszi pénzügyileg annyira károssá, hogy a legtöbbünk jövedelme stagnál, miközben a költségek az egekbe szöknek. Más szóval, minden egyes megkeresett forint már kevesebbet ér, mint korábban.

A múlt hónapban készített kötségvetés már nem releváns. Nem is beszélve a tavalyi éviről. Az inflációval együtt a korábbi költségvetési keretösszegek nem biztos, hogy elegendőek a mai tényleges szükségleteinkhez.

Bár az inflációt nem kerülhetjük el, minimalizálhatjuk a költségvetésünkre gyakorolt hatását. Persze, a megélhetési költségek emelkedése kellemetlen, de nem kell, hogy nagyon az legyen. Az alábbiakban 7+1 tippet találsz, hogy hogyan igazítsd a költségvetésedet az inflációhoz! (tovább…)

S.3.Ep.1. Mennyi pénzt érdemes tartani 6-7 százalékos infláció mellett?

S.3.Ep.1. Mennyi pénzt érdemes tartani 6-7 százalékos infláció mellett?

Tudod, mit csinál az infláció a pénzünkkel?
Tudod, hogy ha nem fekteted be a megtakarított pénzed, akkor az infláció mellett a befektetések során elérhető többlethozamról is lemondasz?
Miért tartunk nagyobb összegű készpénzt, s jó-e ez megtakarítói szemszögből?
Mit tehetsz, ha nem akarod, hogy elinflálódjon a megtakarított pénzed?
Ezekre a kérdésekre kapsz választ ebben az epizódban. Tarts velem!

Hallgasd kedvenc podcast lejátszódon!

Alacsony kamat mellett megtakarítani?

Alacsony kamat mellett megtakarítani?

A különböző felmérések szerint sokan úgy gondolják, hogy kis összegekből, alacsony kamatok mellett felesleges megtakarítani. Jobban teszed, ha Te nem így gondolkodsz. Elmondom, hogy miért.

Először beszéljünk az inflációról

Az infláció (magyarul „pénzromlás”) a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett.

Mérése úgy történik, hogy a KSH összeállít egy fogyasztói kosarat különböző termékekből, ami az ország átlagos háztartásának jellemző fogyasztását reprezentálja , és ezeknek a termékeknek az árváltozását figyeli. A fogyasztói kosár árváltozását a fogyasztói-árindex mutatja meg, ami a mérés kezdetekor (sok évvel ezelőtt) az egyszerűség kedvéért 100-ról indult. A fogyasztói-árindex változása az infláció.

Az inflációt általában havi szinten mérik.  Általában az infláció a legfontosabb mérőszám, amit a jegybank figyel az alapkamat és általában véve a monetáris politika meghatározásakor.

Az MNB legutóbbi (szeptemberi) jelentése szerint jóval alacsonyabb lesz az infláció, mint ahogy azt néhány hónappal korábban gondolták.

Mit jelent ez számodra?

Azt, hogy

  • a mindennapi élettel kapcsolatos kiadásaid lassabb ütemben fognak növekedni,
  • hogy megtakarításaid hozamából is jóval kisebb részt veszítesz el pénzed vásárlóerejének csökkenése miatt.

Akár tízezrekkel is jobban járhatsz, ha jó helyen kötöd le, fekteted be a pénzedet, havi megtakarításodat. Ha viszont nem jól választasz könnyen negatív infláció alatti hozamod lesz a legbiztonságosabb megtakarítások mellett is. Segítek elkerülni!

Az előrejelzés szerint az idei évben nem fog emelkedni a fogyasztói árszínvonal.

Az alacsonyabb infláció egyben azt is jelenti, hogy az eddig vártnál magasabb lesz a megtakarítások infláció fölött realizálható kamata, azaz a reálkamat. A bankbetétek és állampapírok (pl. a Prémium Magyar Államkötvény) kamatai változatlanok maradnak, az infláció viszont alacsonyabb lesz.

Nézzünk egy példát

Ha ma 1 évre lekötsz 5 millió forintot a BNP Paribas-nál 2,8%-os (nominális) kamatot kapsz. Az infláció viszont ennek egy részét el fogja vinni. Az inflációs „veszteség” nagysága változott az MNB szeptemberi előrejelzése szerint: a korábbi 2,5% helyett csak 2,03% valószínűsíthető 2016 szeptemberére. Egy egyszerű számítással kiderül, hogy az alacsonyabb inflációnak köszönhetően több mint 23 ezer forinttal magasabb reálkamatnak örülhetsz majd.

DE! A példából  az is látszik, hogy az alacsonyabb inflációs várakozások mellett is kamatok jelentős részét emészti fel a forint vásárlóerejének romlása. Tehát alaposan meg kell fontolni, mibe teszed a pénzed. A jelenlegi alacsony kamatszint várhatóan huzamosabb ideig fennmarad, ezért olyan befektetési eszközt kell választanod, amely garantáltan képes lesz olyan teljesítményre, amely a várható inflációt meghaladja majd. Ha nem ilyen formában tartod a megtakarított pénzed, többet fog veszíteni értékéből, mint amennyit a befektetésért kapsz, azaz negatív reálhozamod lesz.

Nagyon jó megoldást jelenthet a lakástakarék, hiszen ezzel – 10% körüli hozamuknak köszönhetően – garantáltan többet tudsz keresni, mint amit az infláció el tud venni. A negatív reálhozam ellen védve leszel, de azt ne felejtsd el, hogy az ebben a formában megtakarított pénzedet csak lakáscélra tudod majd felhasználni. Tehát légy körültekintő, tervezz, gondolkodj stratégiában.

Van kérdésed? button (7) Pénzügyi döntéshelyzetben vagy? jelentkezz

Biztos anyagi hátteret, nyugodt életet kívánok Neked!

Papszt_Kriszta Papszt Kriszta
az anyagi biztonságra vágyók pénzügyi tanácsadója
+36 30 737 5074
kapcsolat@papsztkriszta.com