Mindannyiunknak van véleménye. Azonban remélhetőleg a pénzügyi döntéseink meghozatalakor tényekre, nem pedig érzelmekre vagy mások által elmondott véleményekre támaszkodunk.

De még akkor is, ha azt gondoljuk, hogy tényalapú döntést hozunk, egy döntő kérdést kell megválaszolnunk:

Kérdezzük meg magunktól: „Mi van, ha tévedek?”

Vagy ha mással – partnerrel, házastárssal, gyermekkel – döntünk, akkor az a kérdés, hogy „Mi van, ha tévedünk?”

Mégis gyakran ez az utolsó dolog, ami eszünkbe jut: feltenni ezt a kérdést. Amikor egy döntés küszöbén állunk, egy nagyon konkrét történetet mondunk el magunknak, ami azon alapul, hogy mit gondolunk és mit akarunk. Ez az emberi természet.

Azt ajánlom, hogy minden döntés előtt gondold át annak következményeit, mi történne, ha a dolgok nem alakulnak úgy, ahogy gondolod. A „mi van, ha tévedek?” Kérdés feltevésével rákényszeríted magad, hogy felmérd, megértsd a vállalandó kockázatot.

Ha mérlegeled a következményeket, újragondolhatod a döntésed. Ez nem mindig arról szól, hogy lebeszéled magad valamiről, hanem annak eldöntése, hogy módosítani akarod-e a döntést a (negatív) következmény lehetősége miatt, a kockázat csökkentése érdekében.

Döntések és következmények

Íme néhány eset, amit gyakran hallok az ügyfeleimtől:

Fiatal vagyok. Olyan kicsi az esélye, hogy beteg leszek / meghalok, nem fogok aggódni az egészségbiztosítás miatt.

Igazad van, a fiatalabb emberek ritkábban szenvednek súlyos betegségben. De mi a következménye, ha tévedsz? Az pénzügyi pusztítás lenne.

• Vagy mi a helyzet egy hasonló kérdéssel: fiatal vagyok, nincs szükségem bármilyen pénzügyi-tervezési dokumentumra.

Amire a Covid tanít minket: mindenkinek szüksége van egy pénzügyi tervre, egy biztonsági tartalékra és elengedhetetlen a tartós meghatalmazás a pénzügyhez – ki fizeti ki a számlákat, ha néhány hétig (nagyon) beteg leszel 

Nem tudom kezelni a zuhanó tőzsdét. Eladom a befektetésem.

Ha hosszú távú célokra fektetsz be, akkor ennek a döntésnek az a következménye, hogy nem fektetsz be, amikor a piac fellendül. Ez történt sok emberrel tavaly; februárban és márciusban eladták a befektetésüket, 20% -kal, 30% -kal vagy annál nagyobb veszteséggel zárva, és akkor ezt a pénzt nem fektették be, amikor a piacok fellendültek és pénzt kerestek mindenkinek, aki nem félt.

Mindenki X-et vásárol, én is veszek X-et.

Egyik héten a GameStop, a következőn a Bitcoin. Mások követése nem befektetési stratégia. Ha valamibe beleugrasz, kérdezd meg magadtól, mi a következménye, ha nem a várt módon zárul az ügylet? Ha sok pénzt fektetsz be, az nagyon nagy kockázatnak tűnik. Ha nem akarsz teljesen kimaradni, mit szólnál, ha csak kis mennyiségű pénzt fektetnél be? Így tudod a legjobban kezelni a kockázatot.

50 éves koromban majd komolyan foglalkozom a nyugdíj-előtakarékossággal.

Mi történik, ha 50 évesen elbocsátanak? Nincs garancia arra, hogy 50-es éveidben sokat spórolhatsz. Most van itt az ideje a megtakarításnak. Nem holnap.

Majd tovább dolgozol 70 éves korodig. Ez nagyszerű szándék, de mégis figyelembe kell venned annak a lehetőségét, hogy lehet, hogy 70 éves korodig nem dolgozhatsz. Elbocsátanak. Lebetegszel. Ezeknek a kockázatoknak nyilvánvalóvá kell tenniük, hogy még most spórolnod kell. Vagy előbb-utóbb le kell építened az életszínvonaladat.

Folytathatnám még, de azt hiszem, kaptál ötletet. Ha elvégzed a döntés következményeinek mérlegelését, az okosabbá teszi a végső döntést.

Ezeket olvastad már?

Mit jelet a „készpénz-szegénység” és hogyan lehet elkerülni?

Ez a 12 szokás segít elérni a pénzügyi szabadságot