Már van egy jó üzleti/vállalkozási elképzelésed? Vagy még csak bizsereg benned a vállalkozási szándék és éppen valami bombasztikus ötleten töröd a fejed?

Az első eset könnyebb. Gondold át és fogalmazd meg úgy, hogy egy vadidegen ember is rögtön megértse, mire gondolsz!
A második eset jóval bonyolultabb. Sokan azt gondolják, az ötlet jön magától. Pedig nem árt ezzel kapcsolatban is sok mindent alaposan átgondolni. Vegyük sorra a következő kéréseket!

  • Mikor jó egy ötlet?
  • Hogyan születnek a jó ötletek?
  • Hogyan keress ötleteket?
  • Hogyan fogalmazd meg az ötleteidet?
  • Hogyan válaszd ki a legjobb ötletet?
  • Érdemes-e egyszerre több jó ötletet is megvalósítanod?

Mikor jó egy ötlet?

Első megközelítésben egy üzleti ötlet nem más, mint egy elképzelt megoldás valamilyen igény kielégítésére. Egy üzleti ötlet azonban csak akkor jó, ha a megvalósulás során a két oldal valóban találkozik, vagyis a kínálat illeszkedik a fizetőképes kereslethez. Az értékajánlat mindenekelőtt ezt a találkozási felületet írja le. Nyert ügyed van, ha az egyes oldalak azonnal úgy illeszkednek egymáshoz, mint a puzzle elemei. Ez azonban nagyon ritka. Nem könnyű azonnal jó értékajánlattal előrukkolni.

Vagyis egy üzleti ötlet nem mindig üzleti lehetőség.

Akkor jó az üzleti ötleted, ha értékajánlatod jó, valóban van benne üzleti lehetőség, vagyis a terméked/szolgáltatásod megfelel mind a 4 követelménynek, piacképes és vonzó.

Íme egy példa:

A sok vihart kavart, itthon beszüntetett Über.

A legenda szerint Travis Cordell Kalanick 2009-ben Párizsban sok időt töltöttegyik barátjával, Garrett Camppel, és igencsak megelégelték, hogy az esti – olykor alkohol fogyasztásától sem mentes – program végeztével csak nagy nehézségek árán tudnak taxit keríteni, ami ráadásul drága is. A közös ötleteléssel arra jutottak, hogy a világnak szüksége volna egy olyan mobiltelefonos alkalmazásra, amellyel az ember egy gombnyomással rendelhet autót.
San Franciscóba visszatérve megalapították az Uber elődjét, amely tulajdonképpen egy autómegosztó szolgáltatás (car sharing) volt: a csatlakozók egymás rendelkezésére bocsáthatták autóikat, amiért még pénzt is kaptak. Camp és Kalanick először néhány tucat barátjukat vették rá, hogy próbálják ki a dolgot. Nem kell többet a szervizeléssel, parkolóhely keresésével és az automaták apróval való megtömésével bajlódnotok! – érveltek. Nem sokkal később bárki számára elérhetővé tették a szolgáltatást San Franciscóban, amely ekkor kapta az Uber nevet.

Egy másik verzió szerint Kalanick 2008-ban a LeWeb techkonferencián találkozott először Garrett Camppel és az Uber többé-kevésbé már kiforrott ötletével. Azonnal felkarolta a projektet, annál is inkább, mert a megelőző hónapokat gyakorlatilag csak utazással és befektetésre érdemes ötletek gyűjtésével töltötte Spanyolországban, Japánban, Görögországban, Izlandon, Grönlandon, Hawaiin, Franciaországban, Ausztráliában, Portugáliában és Szenegálban.

Akármi legyen is az Uber alapításának igaz története, Kalanick és Camp-páros azt a 2000-es évek végén kibontakozó trendet lovagolta meg egy speciális területen, amely a megosztáson, az információelérésen alapul. A közösségi gazdaság (sharing economy) alapja az a tétel, hogy nem magának a tulajdonnak van a legnagyobb jelentősége – legyen szó egy szállodáról, kertes házról, lakásról, autóról vagy éppen kerékpárról –, hanem a hozzáférhetőség helyének, idejének, illetve az erről szóló információknak; ez pedig az internet révén immár szinte korlátlanul elérhető. A felhasználás megosztása nemcsak hatékonyabbá teszi a vállalkozások működését, hanem segít környezetbarát, hosszú távon is fenntartható modelleket kialakítani.

Nem könnyű azonban eltalálni a  vevők igényeit (főleg azt, amiért hajlandóak fizetni is). Napról-napra újabb és újabb igények jelennek meg.a piacon.

Hányféle igény van? Mi hívja életre az állandóan változó igényeket? A mobiltelefont például az állandó elérhetőség igénye hívta életre. Az egészséges ivóvíz hiánya megteremtette az igényt a víztisztításra, a tengervíz sótalanítására, az ásványvíz- kitermelésre és – forgalmazásra.

A potenciális vevőknek/felhasználóknak/ügyfeleknek kétféle igényük van:

  • elégettség iránti igény
  • elégedetlenségből fakadó igény.

Az igény tehát nem az, amit Te kitalálsz, hanem az, amit a vevő/felhasználó/ügyfél annak tart. A valós piaci igényt csakis a piaci szereplőkkel folytatott szüntelen párbeszéd során lehet megismerni. A vevői valós igényekre kell építened az értékajánlatodat.

Hogyan csináld? Itt megtudod>>>

Ne feledd: nem mindenki születik vállalkozónak, de bárki azzá válhat!

Ne maradj le a vállalkozás-fejlesztő tippekről, iratkozz fel hírlevelemre!

Név*
Email*