Mi az az ESG befektetés – és valóban jobbá teszi a világot?

Az ESG befektetés (Environmental, Social, Governance) az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett pénzügyi trendje. Egyre több befektető szeretné, ha a pénze nemcsak hozamot termelne, hanem összhangban lenne az értékeivel is. De mit jelent pontosan az ESG? Hogyan működik? És valóban képes egyszerre társadalmi hatást és stabil pénzügyi teljesítményt biztosítani?

Ebben a cikkben részletesen elmondom:

• mit takar a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontrendszer,

• hogyan épülnek fel az ESG-alapok és ETF-ek,

• milyen előnyöket és kockázatokat rejt ez a befektetési forma,

• és miért vitatott téma az ESG a befektetési szakmában.

Ha szeretnéd megérteni, hogy az ESG befektetés divathullám, hosszú távú irány, vagy potenciálisan alacsonyabb hozamot eredményező stratégia, akkor olvass tovább.

Mi az a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) befektetés?

Az elmúlt években egyre több befektető érdeklődik az iránt, hogy a pénzét az értékrendjével összhangban fektesse be. Egy harvardi tanulmány szerint a globális befektetők több mint egynegyede (26%) azt mondja, hogy az ESG ma már kulcsfontosságú része a befektetési stratégiájának.

De vajon a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) befektetés – amelyet néha impact investingnek (hatásalapú befektetésnek) is neveznek – valóban a megoldás?

Őszintén bevallom, hogy nem vagyok az impact investing rajongói. Nagyszerű dolog, ha az emberek változást szeretnének elérni a világban, de az esőerdők megmentésének vannak jobb módjai is, mint hogy a befektetéseidet kockáztasd.

Az ESG-befektetés az értékalapú befektetés fogalmát egy teljesen új szintre emeli – és nem jó értelemben. Az ESG esetében a befektetési alapkezelők bizonyos környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok alapján döntik el, mely cégek részvényeit vásárolják meg (innen az ESG rövidítés). Ha őszinték akarunk lenni, ez lényegében erényfitogtatás a nyugdíjmegtakarításod rovására.

Nem csak mi gondoljuk így. Politikusok, befektetési társaságok és aggódó befektetők is visszalépnek az ESG-agendát követő cégekkel szemben, mondván: az olyan kérdések, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi egyenlőtlenség, nem kellene, hogy a befektetési döntések fő mozgatórugói legyenek. (És ebben igazuk van.) Az igazság az, hogy az ESG-központú befektetési cégek inkább arra koncentrálnak, hogy forró társadalmi témák mentén nyomást gyakoroljanak a vállalatvezetőkre, ahelyett hogy a lehető legjobb hozamot biztosítanák befektetőiknek.

Bár remélem, hogy az ESG csak egy múló divat, nem pedig a befektetés jövője, fontos, hogy megértsd, hogyan működik, és miért nem ajánlom befektetési lehetőségként.

Mi az a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) befektetés?

Ahogy a befektetők egyre inkább szeretnének „jót tenni és közben jól járni”, a brókercégek és alapkezelők olyan befektetési alapokat és tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket) kínálnak, amelyek olyan vállalatok részvényeit tartalmazzák, amelyek megfelelnek bizonyos környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elvárásoknak.

Ez a megközelítés az impact investing egyik formája, amely arra törekszik, hogy a befektetési pénzek olyan részvényekbe és alapokba áramoljanak, amelyek egyszerre szolgálják a társadalmi jót és biztosítanak nyereséget a befektetőknek. Az ESG mellett ide tartozik például a socially responsible investing (SRI – társadalmilag felelős befektetés) és a fenntartható befektetés is.

Hogyan működik az ESG-befektetés?

Ahhoz, hogy megértsük az ESG működését, mélyebben bele kell néznünk abba, mit jelent, ha egy vállalat magas pontszámot kap környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok alapján. (Ha ez osztályzatnak tűnik, nem véletlen.)

Környezeti (Environmental)

Az ESG-befektetők azt vizsgálják, hogy egy vállalat működése hogyan hat a környezetre – a megújuló energiaforrások használatától vagy káros vegyszerek alkalmazásától kezdve a karbonlábnyom csökkentéséig vagy a hulladékgazdálkodásig (beleértve például az állattenyésztés metánkibocsátásának kérdését is).

Ide tartozhat például:

• Karbonlábnyom

• Levegő- és vízszennyezés

• Természeti erőforrások megőrzése

• Biodiverzitás

• Energiahatékonyság

• Hulladékgazdálkodás

• Vízhasználat

Társadalmi (Social)

A társadalmi szempontok azt vizsgálják, mennyire „etikus” egy vállalat a munkavállalóival, beszállítóival és ügyfeleivel szemben.

Ide tartozhat például:

• Ügyfélelégedettség

• Sokszínűség és befogadás

• Munkavállalói elégedettség

• Közösségi befektetések

• Emberi jogok

• Munkakörülmények

Vállalatirányítás (Governance)

Ez a terület a vállalat működésének átláthatóságát és vezetését vizsgálja.

Például:

• Igazgatótanács és vezetőség összetétele

• Adatvédelem és adatbiztonság

• Pontos és átlátható könyvelés

• Vesztegetés és korrupció

• Vezetői javadalmazás

• Politikai lobbizás és adományok

• Visszaélés-bejelentési rendszerek

Lényegében azt próbálják biztosítani, hogy egy matracokat árusító cég valóban matracokat áruljon, ne pedig egy Bernie Madoff-féle piramisjátékot működtessen a háttérben.

Független kutatócégek értékelik a vállalatokat, ESG-minősítést adnak nekik, majd az alapkezelők ezek alapján döntik el, hogy egy adott részvényt bevonnak-e az alapjukba – vagy eltávolítják onnan.

Fontos azonban: nincs egységes, univerzális ESG-definíció. Az egyik cég környezeti vagy irányítási kritériumai eltérhetnek a másikétól. Ez az ESG egyik fő problémája – nincs konszenzus arról, pontosan mit jelent.

Az ESG-befektetés előnyei és hátrányai

Az ESG mellett szóló érvek

1. Pozitív társadalmi hatás
   Elméletben lehetővé teszi, hogy a befektetők olyan cégeket támogassanak, amelyek számukra fontos értékeket képviselnek.

2. Hosszú távú szemlélet
   A vállalatokat fenntarthatóbb működésre ösztönzi.

3. Kockázatkezelés
   Az ESG-hívek szerint csökkenti annak esélyét, hogy botrányokba keveredő cégekbe fektessünk (emlékezzünk az Enronra).

Az ESG ellen szóló érvek

1. Alacsonyabb hozam
   2022-ben a 10 legnagyobb ESG-alap kétszámjegyű veszteséget szenvedett el, és nyolc közülük alulteljesítette az S&P 500 indexet. Összességében az aktív ESG-alapok kétharmada gyengébben teljesített a piacnál.

2. Korlátozott befektetési lehetőségek
   Bizonyos iparágakat – például az energiaszektort – gyakran kizárnak, még akkor is, ha azok jól teljesítenek.

3. Magasabb díjak
   A többletkutatás és elemzés miatt magasabb kezelési költségeket számíthatnak fel.

4. Nincs egységes mérce
   Az ESG-kritériumok meghatározása és mérése nem standardizált, ami következetlen értékelésekhez vezethet.

Jó ötlet az ESG-befektetés?

Az álláspont szerint nem érdemes ESG-alapok alapján befektetni. Ha kétségeid vannak, érdemes kerülni azokat az alapokat, amelyek ESG-kritériumokat alkalmaznak, mert nagyobb az esélye, hogy alacsonyabb hozamot érnek el.

Az alapkezelők elsődleges feladata, hogy a lehető legjobb hozamot biztosítsák a befektetők számára.

A javasolt megközelítés szerint érdemes olyan, bizonyítottan jól teljesítő növekedési részvényalapokat választani, amelyek legalább 10 éves múlttal rendelkeznek, és hosszú távon felülteljesítik a kategóriájuk benchmarkját.

Ajánlott négy alaptípus:

• Növekedési és jövedelemtermelő alap

• Növekedési alap

• Agresszív növekedési alap

• Nemzetközi alap

Az egyenlő arányú megosztás segíthet diverzifikálni a portfóliót, csökkenteni a kockázatot, és kihasználni a részvénypiac hosszú távú növekedését az infláció elleni védelem érdekében.

Nincs semmi baj azzal, ha valaki szeretné jobbá tenni a világot – de vannak más módszerek is arra, hogy támogasd a számodra fontos ügyeket anélkül, hogy a nyugdíj-megtakarításodat kockáztatnád.

Következő lépések

A befektetés valóban bonyolultnak tűnhet – de nem kell annak lennie.

Ha mélyebben szeretnél elmerülni a témában, érdemes részletesen megismerni, kidolgozni a befektetési stratégiád. Fontos meghatározni, mekkora nyugdíjvagyonra lesz szükséged, és mennyit kell havonta félretenned a cél eléréséhez.

Jelentkezz be egy 60 perces döntés-előkészítő pénzügyi tanácsadásra és segítek eligazodni a befektetések világában és magabiztosabban haladni a pénzügyi céljaid felé.

Ez a cikk általános iránymutatást ad befektetési témákban. Az egyéni helyzet eltérő lehet. Személyre szabott tervhez érdemes szakértőhöz fordulni.

Foglalj időpontot!

Ha még olvasnál befektetés témában…

Melyik részvény a legjobb? 

Pénzügyi tudatosság a gyakorlatban: Hogyan érj el magas hozamot tudatos befektetéssel?