50 éve, 1967. június 27-én helyezték üzembe Londonban az első bankjegykiadó automatát, a banki szolgáltatásokat forradalmasító ATM elődjét.
[social_warfare]
Az első pénztáros automata
A banki nyitvatartási időn túli ügyintézés lehetősége régóta foglalkoztatta az embereket. Az amerikai feltaláló és ötletgyáros, Luther George Simjian az 1950-es években vette a fejébe, hogy pénztáros automatát alkot, 1960. június 30-án benyújtott szabadalmára 1963. február 26-án kapott oltalmat. A befizetésre a nap minden szakában alkalmas Bankograph kísérleti példányait a Citibank elődje helyezte üzembe New Yorkban, de fél év múlva érdeklődés hiányában leszerelték őket. A masina belsejében egy mikrofilmes kamera felvételt készített minden befizetésről, ezt kapták meg bizonylatként az ügyfelek, akiknek többsége az alvilág köreiből került ki, mert főként prostituáltak és szerencsejátékosok élvezték az inkognitó előnyeit.
Egyre többen foglalkoztak az önkiszolgálás gondolatával
Az emberek idővel megbarátkoztak az önkiszolgálás gondolatával és a modern technika eszközeivel is, ezért egyre többen kezdtek dolgozni a bankautomata kifejlesztésén. Az elsőség kérdése vitatott, de feltalálóként a brit John Sheperd-Barron (1925-2010) vonult be a technikatörténetbe. Barron lelkesedésében nem védette le találmányát, és az anyagi haszon helyett a dicsőséggel és a 2005-ben neki ítélt Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatával (OBE) kellett megelégednie.
Barron: ha az automaták csokit és üdítőt képesek kiadni…
A bankjegy- és okiratnyomtatásra szakosodott De La Rue vállalatnál dolgozó Sheperd-Barron egy nap késve érkezett bankjához, és nem sikerült pénzt felvennie. Még este, a fürdőkádban is bosszankodott, amikor eszébe jutott a megoldás: ha az automaták csokoládét meg üdítőt képesek kiadni, miért ne lehetne belőlük bankjegyeket is felvenni? Az ötlet megvalósításán hamarosan egy csapat kezdett dolgozni, és megszületett a DACS (De La Rue Automatic Cash System) automata, amelyre azonnal szerződést kötött a Barclays Bank.
A világ első bankjegy-automatáját 1967. június 27-én Észak-Londonban, a Barclays enfieldi fiókja előtt helyezték üzembe, az első tranzakciót Reg Varney komikus, A buszon című filmvígjáték-sorozat későbbi sztárja indította el.
Az automata csekkel működött, és alkalmanként csupán 10 fontot adott ki, de akkoriban ebből még egy görbe hétvégére is futotta.
A DACS inkább az árusító automatákhoz hasonlított: nem volt online kapcsolata a bankkal, és csak csereügyletet bonyolított, a csekk bedobására kiadta a pénzt. A bankpénztáros által kiállított utalványt a gépi olvashatóság és a biztonság érdekében C14-es radiokarbon csíkkal jelölték meg, majd a számla tulajdonosának az emberi beavatkozás nélküli azonosítást lehetővé tevő PIN-kódot is be kellett ütnie. A PIN kifejlesztése James Goodfellow skót mérnök nevéhez fűződik, aki 2006-ban kapta meg az OBE kitüntetést.
Sheperd-Barron – katonai azonosítója mintájára – eredetileg hatjegyű PIN-számra gondolt, de feleségének hála, akinek emlékezete csak négy számjegyig terjedt, ez utóbbi vált általánossá.
„Bankunk kinyit, és nem zár be többet”
A brit találmányt az USA-ban mérsékelt lelkesedéssel fogadták. Ott a Docutel cég Donald Wetzel vezetésével kifejlesztett, már mágnesesen kódolt bankkártyával működő automatája aratott sikert. Az 1969-ben New Yorkban üzembe helyezett Docutellert a Chemical Bank így reklámozta: „Szeptember 2-án 9 órakor bankunk kinyit, és nem zár be többet.”
Total Teller – avagy a több műveletre alkalmas ATM
A Docutel 1971-ben mutatta be Total Tellerét, az első mai értelemben vett, többféle műveletre is alkalmas ATM-et. Európai testvérét, egy IBM 2984 típusú gépet 1972-ben az angliai Essexben helyezte üzembe a Lloyds bank Cashpoint néven. A Citibank 1977-ben nem kis kockázatot vállalva 100 millió dollárért állított fel ATM-eket New Yorkban, de a befektetés gyorsan megtérült. A következő év elején hatalmas hóvihar csapott le a városra, a bankok napokig nem tudtak kinyitni, az automaták forgalma ugrásszerűen megnőtt. A bank rögvest kampányt is indított The Citi never sleeps mottóval.
A hálózati kapcsolatok kiépítésével a bankautomata-gyártás rohamosan fejlődő iparággá vált, a piacon amerikai óriáscégek (IBM, Diebold és az NCR) vették át az uralmat. A mai gépek túlnyomó többsége Microsoft Windows operációs rendszerrel működik, „vonzó” tartalmuk miatt igen komoly fizikai és informatikai védelemmel vannak ellátva.
Az ATM-ek számát jelenleg 3 millió körülire becsülik, átlagosan 3 ezer emberre jut egy. A legtöbb az Egyesült Államokban, Kanadában, Európában és Japánban, a legkevesebb a Közel-Keleten és Afrikában van, ATM-sűrűség terén Makaó az abszolút csúcstartó, ahol hozzávetőleg négyszáz felnőttre jut egy.
A legek…
A legmagasabban a pakisztáni, 4693 méteres Khunjerab-hágón működik ATM-készülék, amely mínusz 40 Celsius fokban is üzemképes.
A legészakibb ATM a norvég Spitzbergákon, a legdélibb az antarktiszi McMurdo kutatóállomáson található.
Ma már az óceánjáró luxushajókon, sőt az amerikai haditengerészet egyes hajóin is elérhető a szolgáltatás.
A világot megváltoztató első bankautomata helyét Enfieldben tábla jelzi.