Avagy a „nem”, ami pénzt teremt
A „jó szív” ára: amikor az igenjeink viszik el a pénzt
Nők milliói hiszik világszerte, hogy a pénzügyi helyzetük kizárólag a fizetésükön, a kiadásaikon és a spórolási szokásaikon múlik.
De a tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzügyi nehézségek gyakran sokkal mélyebbről erednek.
Nem abból, hogy nem tudod, hogyan kell jól gazdálkodni.
Hanem abból, hogy nem mered megvédeni magad.
Mert amikor nem mersz nemet mondani…
-
az extra munkákra,
-
a családi elvárásokra,
-
a „jó szívű lány” szerepre,
-
a kapcsolatokban a túlfelelősségre,
-
vagy arra, hogy a saját igényeidet az első helyre tedd…
akkor minden igen, amit félelemből kimondasz, valójában lassan, csendesen viszi el a pénzedet és az energiádat.
A határhúzás valójában pénzügyi műfaj is.
Csak erről keveset beszélünk.
Ügyfélsztori – Dóra és a döntő, felszabadító „nem”
Dóra egy nagyon kedves, empatikus, mindenkit támogató nő.
Olyan, akit mindenki szeret, mert „rá mindig lehet számítani”.
Csakhogy ennek ára volt.
Hetek óta hullafáradt volt, mert a munkahelyén mindig ő kapta az utolsó pillanatos feladatokat.
Otthon a családja rendszeresen hozzá fordult kisebb-nagyobb segítségért, ő pedig soha nem utasított vissza senkit.
Dóra jó fizetésért dolgozott.
Mégis azt mondta az első találkozónkon:
„Fogalmam sincs, hova megy el a pénzem. Nem költök hülyeségekre, mégsem marad semmi.”
Ahogy együtt dolgoztunk, kiderült:
a pénze nem a vásárlásokban tűnt el, hanem a határtalanságban.
Az ideje, az energiája és a figyelme szétszóródott.
És ami szétszórt… az mindig költség.
Egy alkalommal megtörtént a fordulópont.
Dóra vett egy nagy levegőt, és amikor a főnöke újra odatolta elé a „csak gyorsan csináld meg” feladatot, ő ezt mondta:
„Most nem fér bele. Holnap reggel tudok ránézni.”
Nem omlott össze a világ.
Senki nem utálta meg.
Sőt — a főnöke teljesen normálisan fogadta.
A hónap végén pedig Dóra először tapasztalta meg, hogy nemhogy maradt pénze, hanem konkrétan több mint 120.000 Ft-ot tudott félretenni.
És nem azért, mert jobban spórolt.
Hanem azért, mert:
-
nem vállalta túl magát,
-
nem kárpótolta magát érzelmi költekezéssel,
-
nem érezte kötelességének mások terheit,
-
és nem fizette meg tovább az „örök jó szív” láthatatlan árát.
A „nem” nem elzárás volt.
A „nem” egy új pénzügyi alapállás lett.
Miért szivárog el a pénz, ha nem húzol határt?
1. A túlterheltség mindig költség
Ha fáradt vagy, többet költesz: késő esti rendelés, impulzusvásárlás, „megérdemlem” jutalmak.
2. A túlfelelősség pénznyelő
Ha mások megmentése válik rendszeressé, anyagi következményei is lesznek.
3. A konfliktuskerülés drága szokás
Nem merünk szólni, nemet mondani, visszautasítani — a pénzünk bánja.
4. Ha nem véded az időd, a pénzed sem tudod védeni
Az idő a legdrágább erőforrás. Ami abból kicsúszik, a pénzügyekben is megmutatkozik.
A „nem” valójában egy igen – magadra.
A határhúzás nem keménység.
Nem ridegség.
Nem önzés.
A határhúzás tiszta, felnőtt öngondoskodás.
Azt üzeni:
„A saját szükségleteim nem kevesebbek másokénál.”
„Jogom van pihenni, átadni, nemet mondani.”
„Jogom van pénzügyi biztonságot építeni – magamnak.”
És minél inkább mersz nemet mondani arra, ami nem szolgál,
annál inkább tudsz igent mondani arra, aki te magad vagy.
Reflektív kérdés
Hol van most az életedben egy olyan terület, ahol évek óta igent mondasz… miközben a tested vagy a lelked már rég nemet mondana?
Ha szeretnéd megtanulni, hogyan húzz úgy határt, hogy közben ne legyen bűntudatod…
…és hogy a pénzügyi döntéseid végre szilárd, biztonságot adó önbecsülésből szülessenek:
Foglalhatsz egy 50 perces, egyéni, online ülésre időpontot.
Ahol együtt feltérképezzük:
-
hol szivárog el az időd és a pénzed,
-
melyek a rejtett „igenek”, amiket magad ellen mondasz ki,
-
és hogyan tudsz finoman, nőiesen, mégis magabiztosan határt húzni.
A határhúzás nem képesség kérdése.
Tanulható. Gyakorolható. Felszabadító.
És a pénzügyi önállóság egyik legfontosabb alapköve.
