Új év, régi pénzügyi fogadalmak? Miért buknak el – és mi működik helyette?

Új év, régi pénzügyi fogadalmak? Miért buknak el – és mi működik helyette?

Az év eleje sokunk számára egyfajta pszichológiai újrakezdést hoz. Új naptár, tiszta célok — és gyakran hosszú listák arról, hogy idén végre másképp lesz a pénzügyeinkkel. Ez teljesen normális: a friss kezdetek motiválnak bennünket arra, hogy változtassunk.

De miért buknak el olyan sokszor ezek a fogadalmak?

Statisztika: a fogadalmak reális képe

Kutatások szerint az emberek kb. 35–45 %-a tesz újévi fogadalmat, és ezek jelentős része pénzügyi célokra irányul. Ugyanakkor a fogadalmak kb. 80 %-a február közepére elhal, és csupán 8–10 % marad tartósan megvalósítva.

Ez nem azt jelenti, hogy rossz célokat tűzünk ki — sokkal inkább azt, hogy a cél elérésének módja nem elég tudatos vagy fenntartható.

Miért nem működnek a legtöbb pénzügyi fogadalom?

 1. Mert nem látjuk a mögöttes mintákat

Sok pénzügyi döntést érzelmek és belső minták irányítanak. Amikor például mindig mások igényeit helyezzük előre a saját pénzügyeink elé, lehet, hogy nem is hibát követünk el — egyszerűen olyan viselkedési minták hatnak ránk, amelyekről nem is tudunk. Ebben a témában mélyebb felismerést ad A határhúzás láthatatlan pénzügyi hatásai című cikk.

 2. Mert nem alakult ki valódi pénzügyi önállóság

Ha sosem tanultuk meg igazán kezelni a pénzügyeket, vagy másokra hagyjuk a döntéseket, nehezebb stabilan haladni. Erről olvashatsz az Infantilizálás és a pénzügyi önállóság című írásban.

 3. Mert „mások előrébb valók”

Sokunknál előfordul, hogy mindig mások szükségleteit helyezi előre a sajátjaival szemben — családtagok, munkahely, közösség. Ez a parentifikáció egyik formája, amelyről részletesen olvashatsz a Parentifikáció és pénzügyi önelhanyagolás cikkben.

 4. Mert nem elég célokat kitűzni

„Több megtakarítás”, „kevesebb költés” – ezek jó kezdetek, de önmagukban nem stratégia. Ahogy a blog egy másik hasznos írása fogalmaz: nem elég a megtakarítás — ez csak az első lépés egy hosszabb úton. Erről bővebben a Miért nem elég a megtakarítás? – A befektetés igazi ereje cikkben olvashatsz.

 Reflexiós kérdés

👉 Ha őszinte vagy magaddal:
Nem az a kérdés, hogy szeretnél-e anyagilag előrébb jutni, hanem az, hogy ugyanazokkal a döntésekkel várod-e más eredményt, mint eddig?

Ez a kérdés jó alap arra, hogy ne csak fogadalmakat tegyél, hanem tudatos döntéseket hozz.

 Mi működik valóban?

A kutatások és a gyakorlat azt mutatja, hogy a tartós előrelépést nem a „majd jobban figyelek” gondolat hozza el, hanem az alábbi lépések:

  1. Tisztázott kiindulópont: tudd, hol állsz most.

  2. Reális, mérhető célok: nem általánosságok.

  3. Kis, fenntartható rutinok: amelyek illeszkednek az életedhez.

  4. Támogatás / nézőpont külső szemmel: gyakran a másik nézőpont hozza el a felismerést.

Ebben az elköteleződésben nagy segítséget nyújt az írás: Elköteleződés a pénzügyi szabadság felé – Választás, félelmek és bátorság, amely arról szól, hogy mikor érdemes továbblépni a fogadalmaktól az elkötelezett döntések felé.

 Ha nem csak olvasni, hanem lépni is akarsz…

👉 Foglalj egy 30 perces „Pénzügyi Iránytű” konzultációt!
Egy közös beszélgetés során megnézzük:

  • hol tartasz most anyagi szempontból,

  • milyen régi minták vagy akadályok vannak,

  • mi lehet számodra egy reális, működő út előre.

Nem kell mindent egyedül kitalálnod. ✨

Évi 1 millió forintos otthontámogatás közszolgálati dolgozóknak

Évi 1 millió forintos otthontámogatás közszolgálati dolgozóknak

A lakhatás kérdése ma az egyik legnagyobb pénzügyi kihívás a nők életében. Akár egyedül neveled a gyermekeidet, akár párkapcsolatban élsz, akár most indulsz el az önálló élet felé, egy biztos: a saját otthon biztonsága olyan alap, amire hosszú távon nőként is építeni tudsz.

Éppen ezért keltett nagy figyelmet a hír: 2026. január 1-től a közszolgálatban dolgozók évente akár 1 millió forint otthontámogatást vehetnek igénybe.
Ráadásul nem hitelről van szó – hanem vissza nem térítendő, célhoz kötött állami juttatásról.

Ebben a cikkben összeszedtem minden fontos információt, hogy tisztán lásd, neked jár-e, mire használhatod, és miért lehet ez döntő lépés az anyagi biztonságod felé. (tovább…)

Buy Now, Pay Later utazásokra – Csábító könnyedség vagy pénzügyi csapda?

Buy Now, Pay Later utazásokra – Csábító könnyedség vagy pénzügyi csapda?

Szakmai áttekintés a BNPL magyarországi lehetőségeiről

A „Buy Now, Pay Later” (BNPL, azaz vásárolj most, fizess később) fizetési konstrukció néhány év alatt olyan gyorsan terjedt el a hazai piacon, mintha mindig is itt lett volna: néhány kattintás, és máris úgy tűnik, olyan dolgokat engedhetünk meg magunknak, amelyekre korábban hónapokat kellett félretenni. Magyarországon pedig az utazási szektor is elkezdte átvenni ezt a trendet: ma már repülőjegyet, szállást vagy csomagutat is lehet úgy foglalni, hogy a teljes összeget később, részletekben fizetjük ki.

De tényleg jó ötlet „ma menni, később fizetni”? És milyen szolgáltatókkal működik ez Magyarországon valójában? (tovább…)

A határhúzás láthatatlan pénzügyi hatásai

A határhúzás láthatatlan pénzügyi hatásai

Avagy a „nem”, ami pénzt teremt

A „jó szív” ára: amikor az igenjeink viszik el a pénzt

Nők milliói hiszik világszerte, hogy a pénzügyi helyzetük kizárólag a fizetésükön, a kiadásaikon és a spórolási szokásaikon múlik.
De a tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzügyi nehézségek gyakran sokkal mélyebbről erednek. (tovább…)

Érdemes most MBH-részvényt venni 90%-os lakossági áron?

Érdemes most MBH-részvényt venni 90%-os lakossági áron?

Szakmai elemzés tudatos befektetőknek

A Portfolio cikke napok óta pörög a befektetési csoportokban: az Equilor elemzői szerint akár érdemes is lehet beszállni az MBH Bank részvényeibe a most elérhető, lakossági 90%-os kedvezményes áron.

De mit jelent ez egy átlagos, tudatos(odni vágyó) befektetőnek?
Valóban jó lehetőség?
És kinek éri meg, kinek nem? (tovább…)

Infantilizálás és a pénzügyi önállóság

Infantilizálás és a pénzügyi önállóság

Amikor sokáig „kislányként” kezelnek, felnőttként fizeted meg az árát

Az infantilizálás – amikor valakit következetesen gyerekszerepbe helyeznek, akár szavakkal, akár döntések korlátozásával – nemcsak önértékelési kérdés. Komoly pénzügyi következményei vannak, különösen nőknél, akik gyakran már a családi rendszerben megtapasztalják a „te ezt még nem érted” vagy a „majd megoldjuk helyetted” mintát.

Ez a dinamika alattomos, mert nem hangosan rombol, hanem lassan beépül az identitásba:
→ „Én ehhez nem értek.”
→ „Majd valaki más jobban tudja.”
→ „Nehéz döntéseket nem nekem kell hoznom.”

És a pénz világában ez a három mondat elég ahhoz, hogy valaki évekig, akár évtizedekig alulkereső, túlzottan biztonságkereső, vagy kiszolgáltatott maradjon. (tovább…)

Papszt Kriszta
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információk a böngészőjében, és olyan funkciókat látnak el, mint az, hogy felismerik, amikor Ön visszatér a weboldalunkra, és segíti a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak Önnek.