És mi van a pénzügyi viták mélyén?

Pénzről beszélni sokszor nehezebb, mint a szexről.
Nemcsak azért, mert tabu, hanem mert rengeteg **érzelem** tapad hozzá — és ezek az érzelmek párkapcsolatban felerősödnek.

Egy 2022-es hazai szakértői összesítés* szerint a válások 35–40%-ában a pénzügyekhez kapcsolódó konfliktusok jelentős szerepet játszanak. Ezek a viták azonban ritkán szólnak csak a számokról. Sokkal gyakrabban arról, amit a pénz képvisel:
– biztonságot
– szabadságot
– kontrollt
– szeretetet vagy elismerést
– önállóságot
– vagy éppen a függés félelmét.

A pénzügyi konfliktusok nem (csak) anyagi kérdések

Amikor egy pár vitatkozik azon, hogy mire költenek, mennyit keresnek, ki fizet be többet a közösbe, vagy mennyi félretett pénz van, a vita legtöbbször nem a pénzről szól, hanem a mélyebb szükségletekről.

Az egyikük a biztonságot keresi: ő szeretné tudni, hogy van tartalék, nem kerülnek bajba, ha valami történik.
A másik a szabadságot: hogy megengedhesse magának azt a ruhát, nyaralást vagy élményt, amitől jól érzi magát — és ne kelljen minden fillért megindokolnia.
A harmadik pedig egyszerűen nem szeretne újra ott tartani, ahol gyerekként: kiszolgáltatva, kontroll nélkül, vagy épp éhezve.

A pénzzel kapcsolatos nézetkülönbségek gyakran visszavisznek minket a saját múltunkhoz – családi mintákhoz, meg nem dolgozott traumákhoz, önértékelési kérdésekhez.

 Ki keres többet – és ez mit jelent?

A párkapcsolati egyenlőség témája is gyakran pénz mentén vetődik fel. Amikor az egyik fél többet keres, előbb-utóbb felmerül:

– Ki hozza a döntéseket?
– Ki fizeti a közös dolgokat?
– Ki „engedhet meg magának” dolgokat, és kinek kell „spórolnia”?
– Ki szólhat bele, hogy a másik mire költ?

És ha ezek a kérdések nincsenek kimondva, akkor szépen lassan passzív agresszió, sértődés, kontrollvágy vagy visszahúzódás formájában jelennek meg a kapcsolatban.

Egy coaching ügyfelem mesélte:
„Én fizetem a lakás nagy részét, de úgy érzem, nem mondhatok semmit, mert ha szóvá teszem, hogy nem spórol, akkor azonnal megkapom, hogy ‘neked könnyű’. Mintha bűntudatom kéne legyen, hogy többet keresek.”

Egy másik esetben a pár női tagja évekig maradt otthon a gyerekekkel, és később is csak részmunkaidőben dolgozott:
„A párom mindig azt mondja, közös a pénz, de mégis mindig úgy érzem, ‘kegyelmet’ kapok, ha veszek magamnak valamit. Mintha könyöradomány lenne.”

A pénzügyi egyenlőtlenségek tehát nemcsak anyagi különbségek, hanem érzelmi dinamikák is. És ha ezeket nem tesszük láthatóvá, előbb-utóbb falat húznak közénk.

A pénz tabu — de beszélni kell róla

A legtöbb pár nem tanulja meg, hogyan kell pénzről beszélni.

Nem tudják, hogyan lehet úgy elmondani az igényeiket, hogy ne támadásként hasson.
Nem ismerik fel, hogy az eltérő pénzkezelési szokásaik mögött eltérő értékrendek és szükségletek vannak.
És gyakran szégyenérzetük van — a pénzügyi helyzetük vagy a saját pénzügyi „tudatlanságuk” miatt.

Pedig ha nem tanulunk meg pénzről kapcsolódva beszélni, akkor a pénz lesz a legnagyobb távolság köztünk.

Coaching kérdés a végére:

Mire vágysz valójában, amikor azt mondod:
„Ezt nem engedhetjük meg magunknak” — vagy — „Én többet teszek bele ebbe az egészbe”?

És mi történne, ha ezeket a vágyakat őszintén, ítélkezés nélkül meg tudnád osztani a társaddal?

Ha a pénz állandó feszültségforrás nálatok, nem biztos, hogy a matekot kell jobban tudni. Lehet, hogy a mögöttes érzésekre és egy új kommunikációs nyelvre van szükség.

Személyes konzultáción abban segítek, hogy felismerd a saját mintáidat, kimondhatóvá váljanak a valódi igényeid — és elinduljon egy újfajta párbeszéd köztetek, a pénz nyelvén is.

*Forrás: KSH adatok, illetve a Magyar Családterápiás Egyesület által közölt szakmai tanulmányok és praxisban szerzett tapasztalatok alapján.