Miért költöd túl magad, vagy miért szorongsz a megtakarításaid ellenére is?
Van, aki akkor is retteg, hogy elfogy a pénze, ha valójában stabil megtakarítása van. Más pedig minden fillért elkölt – gyakran másokra –, és aztán értetlenül nézi az üres számláját.
Mi van e jelenségek mögött?
A kötődési stílusunk – vagyis az, ahogyan kapcsolatot alakítunk másokkal – meghatározhatja a pénzhez való viszonyunkat is.
És ez nem csak véletlen egybeesés.
Mit mondanak a kutatások?
Egy 2011-es tanulmányban (Dew & Dakin, Journal of Family and Economic Issues) a kutatók azt találták, hogy a bizonytalan kötődésű emberek – különösen az elkerülő vagy szorongó kötődésűek – gyakrabban élnek meg pénzügyi stresszt, és rosszabb döntéseket hoznak pénzügyekben.
Ugyanezt erősítette meg egy 2020-as kutatás is (Koleva, T., & Jordan, C.):
Az elkerülő kötődésűek hajlamosak minimalizálni a pénzügyi problémákat, kerülik a közös pénzügyi tervezést, inkább „maguk intézik” – de gyakran impulzív döntéseket hoznak.
A szorongó kötődésűek ezzel szemben gyakran kontrollt keresnek – vagy épp túlköltenek, hogy szerethetők maradjanak („ha megveszem neki, szeretni fog”).
A biztonságosan kötődők viszont könnyebben beszélnek pénzről, hajlamosabbak együtt tervezni, és nagyobb biztonságérzettel rendelkeznek akkor is, ha a pénzügyi helyzetük épp nem ideális.
Hogyan kapcsolódik ez a gyerekkorhoz?
Ha gyerekként azt tanultad meg, hogy a szeretet feltételes („akkor kapsz, ha jó vagy”), akkor felnőttként is előfordulhat, hogy a pénzt eszközként használod mások elismeréséért. Ha a szülőd pénzügyi kiszámíthatatlanságban élt, lehet, hogy most te is „vagy mindent elteszel, vagy mindent elherdálsz”.
És még egy fontos tényező: ha a szeretet és a biztonság nem volt szétválasztva a pénztől, könnyen kialakulhat a pénzhez való érzelmi kötődés, szorongás, szégyen – vagy akár függőség.
Miért fontos ezt felismerni?
Mert ha a pénzügyi mintáid mélyebb, érzelmi gyökerekhez kötődnek, akkor a „csak spórolj többet” vagy „vezess költségvetést” típusú tanácsok nem elegendők. Először a belső működésedet kell értened – azt a részedet, aki valójábanhozza a döntéseket, amikor ránézel a bankszámládra, vagy megveszel valamit, amit nem engedhetnél meg magadnak.
Önreflexiós kérdésed mára:
Milyen pénzzel kapcsolatos mondatokkal nőttél fel – és milyen érzések kapcsolódnak hozzájuk?
(Pl. „A pénz nem boldogít”, „Inkább legyél jó ember, mint gazdag”, „A pénz csak veszekedést hoz a családba”…)
Ha azt érzed, hogy gyakran elbizonytalanít a pénz körüli döntéshozatal, vagy túl erősen hat rád a másik véleménye, az nem a te hibád – de lehet rajta változtatni.
A pénzügyi tudatosság nem csak számokról szól – hanem arról is, hogy ki vagy te a pénzzel kapcsolatos történeteidben.
Ha szeretnéd felfedezni ezeket a történeteket – és újakat írni –, a mentorprogramomban pont ezzel is dolgozunk. Mert a pénzügyi szabadság ott kezdődik, hogy érted: miért úgy viszonyulsz a pénzhez, ahogy.
