3%-os Otthon Start hitel szeptembertől – új szabályok, új lehetőségek

3%-os Otthon Start hitel szeptembertől – új szabályok, új lehetőségek

Otthon Start hitel – mit jelentenek számodra az utolsó pillanatban bevezetett változások?

Szeptember 1-jén elindul az egyik legnagyobb várakozással övezett lakáscélú támogatás, a 3%-os kamattal elérhető Otthon Start hitel. A program célja, hogy segítséget nyújtson a fiatal felnőtteknek az első otthon megszerzésében, miközben stabil, előre tervezhető törlesztőrészletet kínál.

Csakhogy a kormány az indulás előtti napokban több ponton módosította a szabályokat. Ezek a változások első pillantásra aprónak tűnhetnek, valójában azonban sok család terveit teljesen átírhatják.

Nézzük, mik a legfontosabb változások – és hogyan érdemes ezekre pénzügyileg és gondolkodásmódban is felkészülni. (tovább…)

Mentális könyvelés – amikor a fejünkben vezetjük a pénzügyeinket

Mentális könyvelés – amikor a fejünkben vezetjük a pénzügyeinket

Ha valaha elkülönítetted fejben a pénzedet úgy, hogy „ez a pénz a nyaralásra van, az meg a számlákra”, akkor megtapasztaltad a mentális könyvelést (mental accounting). Ez egy pszichológiai jelenség, amelyet Richard Thaler közgazdász írt le részletesen, és amiért később Nobel-díjat is kapott.

A mentális könyvelés lényege, hogy ahelyett, hogy a pénzt egységesen kezelnénk, külön „mentális számlákra” osztjuk – attól függően, honnan jön, vagy mire szánjuk. Ez sokszor logikusnak tűnik, de valójában torzíthatja a pénzügyi döntéseinket.

Hogyan működik a mentális könyvelés?

A pénz elméletileg „helyettesíthető”: minden forint ugyanolyan értékű, függetlenül attól, honnan érkezett. Ennek ellenére máshogy viszonyulunk a bevételhez és a kiadásokhoz, ha például:

  • Talált pénzről van szó (jutalom, bónusz, örökség, lottónyeremény) – ilyenkor hajlamosabbak vagyunk gyorsan elkölteni, mintha „nem is igazi” pénz lenne.

  • Fix fizetésről beszélünk – ezt általában felelősebben kezeljük, beosztjuk a mindennapi kiadásokra.

  • Címkézett megtakarításról van szó – pl. „lakásvásárlásra félretett pénzhez” sokszor nem nyúlunk, még akkor sem, ha egy váratlan helyzetben racionális lenne onnan fedezni a kiadást.

Ez a jelenség kísértetiesen hasonlít arra, ahogy a zsebpénzhez való viszonyunk is torzíthatja a pénzügyi döntéseinket: bizonyos összegeket „nem igazi pénznek” érzékelünk.

Tipikus példák a mentális könyvelésre

  1. Bónusz és jutalom elkötése
    – Egy év végi prémiumot sokan „extra pénznek” tekintenek, és rögtön elköltik luxusra, ahelyett, hogy hosszú távú célokra fordítanák.

  2. „Külön kassza” gondolkodás
    – Van, aki szigorúan elkülöníti a pénzét: nyaralás, autó, lakásfelújítás. Ez segíthet a takarékosságban, de gondot okozhat, ha közben az általános kiadásokra eladósodik. A tudatos verziója ennek a borítékrendszer, ami kifejezetten hasznos eszköz lehet a pénzügyi fegyelemhez.

  3. Talált pénz a zsebben
    – Ha hirtelen visszakapsz 10 000 forintot adó-visszatérítésből, sokan azonnal költési lehetőségként tekintenek rá, nem pedig megtakarításként.

  4. Részletfizetés és előfizetés
    – Gyakran alábecsüljük a kis, rendszeres kiadásokat, mert más „mentális dobozba” kerülnek, mint a nagy egyszeri vásárlások. Ez könnyen elakadt cashflow-hoz vezethet.

Miért probléma?

A mentális könyvelés torzítja a racionalitást.

  • Lehet, hogy közben drága hitelkártya-tartozásod van, mégis inkább megtartod a „nyaralási megtakarítást”, mert azt más célra szánod.

  • Hajlamosabb vagy elkölteni a bónuszt, mintha „talált pénz” lenne, miközben ugyanúgy értékes része a vagyonodnak.

  • Könnyen túlbecsülheted a pénzügyi biztonságodat, ha külön „mentális dobozokban” tartod a pénzt, de összességében nincs megtakarításod.

Sokszor a mögöttes pszichológiai mintáink – például a kötődési stílusaink – befolyásolják, hogy miért ragaszkodunk ezekhez a láthatatlan kategóriákhoz.

Hogyan lehet jól használni?

A mentális könyvelés nem mindig rossz – tudatosan alkalmazva akár hasznunkra is válhat:

  1. Célalapú megtakarítás
    – Ha „lakásalapnak” nevezed el a számlát, nagyobb eséllyel nem költöd el apróságokra.

  2. Pénzügyi fegyelem
    – Elkülönített boríték vagy alszámla segíthet, hogy ne költsd el a számlákra félretett pénzt.

  3. Automatizálás
    – Ha a fizetésedből automatikusan megy át egy rész befektetésre vagy megtakarításra, nem is kell „fejben könyvelni”.

Ez segít felismerni azokat a mintákat, amelyek újra és újra megjelennek a pénzügyi életünkben. Ahogy korábban írtam: ami ismétlődik, az nem véletlen.

Coaching kérdések neked

  • Te milyen „mentális számlákat” tartasz a fejedben?

  • Volt már olyan, hogy irracionális döntést hoztál emiatt? (pl. bónuszt elköltöttél, miközben volt hiteled)

  • Hogyan tudnád úgy átalakítani a gondolkodásodat, hogy a mentális könyvelés inkább támogassa a pénzügyi céljaidat?

Zárszó

A mentális könyvelés egy láthatatlan pszichológiai mechanizmus, ami befolyásolja, hogyan bánunk a pénzzel. Ha tudatosítod, könnyebben hozol okos, hosszú távon is hasznos pénzügyi döntéseket.

Ha szeretnél még mélyebben ránézni a saját pénzügyi szokásaidra, és megtanulni, hogyan tudsz tudatosabban bánni a bevételeiddel és megtakarításaiddal, csatlakozz a Next Level Pénzügyi Programhoz™, ahol lépésről lépésre átírhatod a pénzzel kapcsolatos gondolkodásodat.

Elkerülő kötődés és a pénzügyi elhatárolódás

Elkerülő kötődés és a pénzügyi elhatárolódás

amikor a párkapcsolatban nem fér meg a „mi” a pénzügyekben
2. rész a kötődési minták és pénz kapcsolatáról

Az előző részben arról beszéltünk, hogy önismeret nélkül a pénzügyi döntéseinket gyakran gyerekkori kötődési mintáink vezérlik, és ezek sokszor észrevétlenül alakítják a párkapcsolati dinamikát is.

Ma az elkerülő kötődés pénzügyi vetületét vizsgáljuk – azt, amikor a függetlenség utáni vágy erősebb, mint a közös tervezés iránti bizalom. Ez a minta kívülről racionálisnak tűnhet, de hosszú távon láthatatlan falakat épít a párkapcsolatban. (tovább…)

Mit árul el a kedvenc gyerekkori játékod a munkához és pénzhez való viszonyodról?

Mit árul el a kedvenc gyerekkori játékod a munkához és pénzhez való viszonyodról?

„Mondd meg, mivel játszottál gyerekként, és megmondom, hogyan dolgozol – és hogyan bánsz a pénzzel.”
– egy (ön)reflexív felnőtt mondhatta volna

Gyermekként a játék volt az eszközünk, hogy próbálgassuk az élet nagy témáit: határokat, erőt, kockázatot, rendet, kreativitást, együttműködést. Roger Caillois francia szociológus a játékokat négy nagy típusba sorolta, és ez a felosztás elképesztő módon visszaköszön a felnőttkori működésünkben – akár a munkánkhoz való viszonyban, akár pénzügyi döntéseinkben. (tovább…)

Az önismeret ára – Hogyan befolyásolják kötődési mintáink a pénzhez való viszonyunkat?

Az önismeret ára – Hogyan befolyásolják kötődési mintáink a pénzhez való viszonyunkat?

Alapcikk az önismeret, kötődés és pénzügyek összefüggéseiről

A pénzhez való viszonyunk nem csak számokról, költségvetésről vagy megtakarításról szól. Sokkal mélyebbről ered: az önismeretünkből, a gyerekkori tapasztalatainkból, a kötődési mintáinkból. A pénz – sokszor tudtunkon kívül – tükröt tart elénk: megmutatja, hogyan bízunk másokban, mennyire hisszük el, hogy megérdemeljük a bőséget, vagy épp miként küzdünk a kontroll, a biztonság és az önállóság témáival.

Ez a cikk egy összefoglaló bevezetés ahhoz a témakörhöz, amelyet a következő hetekben cikksorozatban bontok ki: hogyan fonódik össze az önismeret hiánya, a kötődési típusok és a pénzügyi viselkedésünk? (tovább…)

“Ami ismétlődik, az nem véletlen”

“Ami ismétlődik, az nem véletlen”

 Önismeret, ismétlődő minták és az áttörés a pénzügyekben is

Nemrég fejeztem be a Netflix Egy másik énem című sorozatát. És nem csak megnéztem – magamra ismertem benne. Ada karaktere – az orvos, aki a tudomány világában él, a racionalitásból akar mindent megérteni, aki a kontrollban keresi a megoldást – valahol én is lehetnék.

Bár nem vagyok orvos, nagyon is ismerős az a világ. Ahol minden megoldható gondolkodással. Ahol a problémák természetesek, hiszen „mindenkinek vannak gondjai”. Ahol elég, ha megfelelően reagálunk és kitartóak vagyunk. És hosszú ideig ez tényleg működött is – vagy legalábbis úgy tűnt.

Aztán jöttek az ismétlődő helyzetek.
Ugyanazok a nehéz kapcsolati dinamikák.
Ugyanazok a belső bizonytalanságok.
Ugyanazok a pénzügyi korlátok, hiába a szakértelem.

És elkezdtem kérdezni magamtól:
Miért történik ez velem újra és újra?
Mi az, amit nem látok?

A tudatosság, mint fordulópont

Több mint tíz éve hallottam először a családállításról. Akkor még azt gondoltam: „ez nem az én világom”. Az életem elég jól működik, van irányításom, céljaim, teljesítményem. Nem voltam még kész arra, hogy ne csak fejben, hanem belül isszembenézzek dolgokkal.

De a kérdések egyre erősebben kopogtattak.

Nem mentem el családállításra, de elkezdtem figyelni azokat, akik ebben mélyen benne vannak – például Angster Mária munkásságát. És egyre több minden értelmet nyert. Az önismereti munka, az ismétlődő minták felismerése és tudatosítása hozta meg azt az áttörést, amit a puszta racionalitással nem tudtam elérni – sem az életemben, sem a munkámban.

A pénz is „beszél” – csak nem mindig logikusan

Pénzügyi tanácsadóként pontosan látom, hogy a pénzvilág kívülről racionálisnak tűnik: számok, táblázatok, kamatok, költségvetés.
De akik mélyebbre néznek, tudják:
a pénzügyi döntéseinket gyakran láthatatlan, érzelmi és családi minták mozgatják.

Például:
– „A pénz csak kemény munkával jön.”
– „Nem szabad gazdagodni, mert akkor elhagynak.”
– „Jobb szerénynek maradni.”
– „A nő pénzét úgyis más kezeli.”
– „Ha van pénzed, baj is lesz vele.”

És ha ezeket nem ismerjük fel, akkor is hatnak ránk. Bármennyire is tanultak vagyunk, bármennyire is szeretnénk másként élni.

Ezért dolgoztam ki valami mást

Amikor ezt felismerem, teljesen világossá vált számomra, hogy nem lehet csak racionálisan segíteni a pénzügyi kérdésekben. Ezért kezdtem el olyan módszereken dolgozni, amelyek nemcsak a számokról, hanem a mintákról, hitrendszerekről, és belső engedélyekről is szólnak.

Ez lett az alapja:
– az egyedi mentorprogramomnak,
– az élő workshopjaimnak,
– és a most elérhető, ingyenes 21 napos nyári pénzügyi mini-kihívásnak is, amely játékosan, biztonságosan, napi pár perces feladatokon keresztül segít tudatosítani azokat a rejtett mozgatórugókat, amelyek a pénzügyi viselkedésünket befolyásolják.

Az áttörés belül kezdődik

Ada karaktere a sorozatban sokáig harcol. A múlt ellen, az érzések ellen, az érthetetlen ellen. Aztán mégis megváltozik valami. Nem azért, mert mindent megért, hanem mert nyitott lesz arra, amit eddig kizárt. És talán ez a legfontosabb mondat:

Nem kell elhinni semmit. Elég, ha megengedem, hogy lehet valami, amit még nem látok.

Ez a hozzáállás hozta el nálam is a változást. A pénzügyi mintáimmal, a szakmai utammal, a személyes kapcsolataimmal kapcsolatban is.

 Téged is megérintett az “Egy másik énem” sorozat?

Írd meg kommentben, mi volt számodra a legmegdöbbentőbb vagy legfelismerést hozó jelenet.
És ha te is érzed, hogy nemcsak számokkal, hanem belső mintákkal is dolgod van –
gyere, és tarts velem a 21 napos pénzügyi kihívásban.

Ez a kihívás nem arról szól, hogy jobban tudsz majd spórolni. Hanem arról, hogy végre megérted, miért nem engeded meg magadnak azt az életet, amit valójában szeretnél.

 Itt tudsz csatlakozni!

Papszt Kriszta
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információk a böngészőjében, és olyan funkciókat látnak el, mint az, hogy felismerik, amikor Ön visszatér a weboldalunkra, és segíti a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak Önnek.