Ezt a kérdést nemrég egy érdeklődő ismerős tette fel nekem, és mivel gyakran felmerül – gondoltam, írok róla bővebben. A pénzügyek világában ugyanis egyre többféle támogatási forma létezik, és nem mindig egyértelmű, hogy melyik mit jelent, vagy mire való. Nézzük a két leggyakoribb típust! (tovább…)
Sokan azt gondoljuk, hogy a pénzügyi döntéseink racionális alapon születnek. Megnézzük a számokat, összevetjük a lehetőségeket, majd okosan döntünk. A valóság azonban egészen más: érzelmeink — különösen a harag, frusztráció és a remény — sokkal nagyobb hatással vannak a pénzhez való viszonyunkra, mint azt elsőre gondolnánk. (tovább…)
Avagy amikor a tudatos énünk csak statiszta a saját életünkben
„Pontosan tudom, mi lenne a következő lépés.
Csak… valahogy nem teszem meg.”
Ismerős?
Ezek a mondatok gyakrabban hangzanak el egy-egy coaching ülésen, baráti beszélgetésen vagy belső monológban, mint gondolnánk. És gyakrabban igazak, mint szeretnénk.
Mert nem arról van szó, hogy nem tudnád, hogyan kéne félretenni.
Nem arról, hogy ne lenne időd megnézni azt a tanfolyamot.
Nem arról, hogy tényleg ne érdekelne a pénzügyi szabadság, a befektetés vagy egy jobb élet lehetősége.
Valami más tart vissza.
A viselkedéspszichológia évtizedek óta kutatja, miért van az, hogy az emberek nem aszerint cselekszenek, amit tudnak, hanem aszerint, amit mélyen éreznek igaznak vagy biztonságosnak.
És ez a pénzhez való viszonyunkban különösen erősen megmutatkozik.
Például:
Tudod, hogy jó lenne rendszeresen vezetni a költéseidet – de egy hét után abbahagyod.
Tudod, hogy jogos lenne árat emelni – de inkább még vársz.
Tudod, hogy lépni kéne – de bénít a „mi van, ha…” érzése.
Ez nem lustaság. Nem fegyelmezetlenség. Nem „elég akaraterő” hiánya.
Ez a belső biztonságérzet és a tudattalan hitrendszerek játéktere.
Ha valaha megtapasztaltad azt, hogy:
egy családi konfliktus a pénz miatt robbant ki,
egy fontos felnőtt szereplő az életben azt mondta, hogy „a pénz csak a kapzsi embereket érdekli”,
vagy gyerekként azt érezted, hogy nem szabad túl sokat akarni,
…akkor az is lehet, hogy a bőség, a pénz, a jólét számodra nem biztonságos. Legalábbis valahol mélyen.
Ezért történhet meg az, hogy amikor elindulnál, önként lépsz a fékre.
Nem direkt. Nem tudatosan. Hanem a mélyből.
Ez olyan, mint amikor az eszed tudja, hogy nem kéne este megenni azt a negyedik szelet tortát.
De az érzelmi éned valami másra vágyik.
Megnyugvásra. Elterelésre. Jutalomra.
És végül nem az nyer, aki tudja, hanem az, aki érez.
A pénzügyekkel is ugyanez történik.
Hiába van meg a tudás. Hiába olvasod a könyveket, hallgatod a podcastokat, követsz pénzügyi tanácsadókat.
Ha nincs meg belül a belső engedély, az érzelmi biztonság és a pozitív viszony a pénzhez, akkor a tudás nem válik mozgósítható erővé.
A valódi változás ott kezdődik, ahol már nem csak tudni akarod, hanem érezni, beengedni, megengedni is.
És ez nem egy varázspálca kérdése.
Ez folyamat.
Apró lépések.
Új kérdések.
Más nézőpont.
Más belső párbeszéd.
Itt jön az egyik legfontosabb önreflexiós kérdés, amit érdemes újra és újra feltenned magadnak:
…akkor lehet, hogy nem egy újabb tanácsra, hanem egy újfajta kapcsolódásra van szükséged – magadhoz, a pénzhez és a belső erődhöz.
A 21 napos kihívást azoknak hoztam létre, akik már olvastak, tanultak, gondolkodtak eleget, de érzik, hogy valami mélyebbre is érdemes lenne ránézni.
Nem kell nagy lépés. Nem kell tökéletesség.
Csak napi pár perc figyelem. Egy-egy kérdés. Egy új nézőpont.
És lehet, hogy már ennyi is elég ahhoz, hogy elkezdjen valami belül mozdulni.
Ha szeretnél erről többet megtudni, itt tudsz bekukkantani:
[ A 21 napos kihívás részletei]
Mert néha elég csak annyi, hogy végre ne egyedül menj végig az úton.
És ez most egy ilyen lehetőség lehet számodra.
Van, aki akkor is retteg, hogy elfogy a pénze, ha valójában stabil megtakarítása van. Más pedig minden fillért elkölt – gyakran másokra –, és aztán értetlenül nézi az üres számláját.
„Idén nem megyünk sehová, mert drága. Inkább majd jövőre.”
Ismerős mondat?
Ha igen, nem vagy egyedül. Egy 2023-as magyar felmérés szerint a háztartások 47%-a lemondott a nyaralásról anyagi okok miatt – annak ellenére, hogy a pihenés és a töltődés elengedhetetlen része a mentális és fizikai jóllétnek (forrás: GKI – Gazdaságkutató Intézet, 2023).
De vajon tényleg csak a pénzen múlik? (tovább…)
Ahogy a nagy orosz író, Tolsztoj egyszer mondta: „A tavasz a tervek és projektek ideje.” Ez annyira igaz. A madarak elkezdenek csicseregni, a fák-bokrok rügyezni,…. és a költségvetést készítők új módszereket keresnek a pénzügyi célok elérésére.
A természet megújulásával együtt mindannyian tavaszi, felfrissülő hangulatban vagyunk, készülünk a tavaszi nagytakarításra. De a tavaszi nagytakarítást nem csak a házban, lakásban lehet megcsinálni. A költségvetésedet is meg tudod tisztítani. Szánj rá egy kis időt, hogy lásd, hol lehet pénzt megtakarítani, megváltoztatni a rossz szokásokat.
