A pénzről sokan azt gondolják, hogy egy teljesen racionális dolog. Számok, táblázatok, hozamok, kamatok – mintha elég lenne megtanulni a képleteket, és onnantól simán menne. A valóságban viszont a pénzhez való viszonyunkat nem a matek, hanem az érzelmeink irányítják.
És ezek közül a legerősebb, a leggyakoribb – és a legbénítóbb – érzés a félelem. (tovább…)
A tőzsde sokak szemében egy gyors meggazdagodás vagy épp kockázatos játék színtere. Az igazság viszont az, hogy a tőzsdei befektetés inkább stratégiai gondolkodás, önismeret és tudatos pénzügyi döntések sorozata, mintsem szerencsejáték.
És minden egyes kereskedési nap előtt van néhány alapelv, amit érdemes szem előtt tartani – függetlenül attól, hogy kezdőként most ismerkedsz a befektetések világával, vagy már aktívan építed a pénzügyi jövődet. (tovább…)
Avagy amikor a tudatos énünk csak statiszta a saját életünkben
„Pontosan tudom, mi lenne a következő lépés.
Csak… valahogy nem teszem meg.”
Ismerős?
Ezek a mondatok gyakrabban hangzanak el egy-egy coaching ülésen, baráti beszélgetésen vagy belső monológban, mint gondolnánk. És gyakrabban igazak, mint szeretnénk.
Mert nem arról van szó, hogy nem tudnád, hogyan kéne félretenni.
Nem arról, hogy ne lenne időd megnézni azt a tanfolyamot.
Nem arról, hogy tényleg ne érdekelne a pénzügyi szabadság, a befektetés vagy egy jobb élet lehetősége.
Valami más tart vissza.
A viselkedéspszichológia évtizedek óta kutatja, miért van az, hogy az emberek nem aszerint cselekszenek, amit tudnak, hanem aszerint, amit mélyen éreznek igaznak vagy biztonságosnak.
És ez a pénzhez való viszonyunkban különösen erősen megmutatkozik.
Például:
Tudod, hogy jó lenne rendszeresen vezetni a költéseidet – de egy hét után abbahagyod.
Tudod, hogy jogos lenne árat emelni – de inkább még vársz.
Tudod, hogy lépni kéne – de bénít a „mi van, ha…” érzése.
Ez nem lustaság. Nem fegyelmezetlenség. Nem „elég akaraterő” hiánya.
Ez a belső biztonságérzet és a tudattalan hitrendszerek játéktere.
Ha valaha megtapasztaltad azt, hogy:
egy családi konfliktus a pénz miatt robbant ki,
egy fontos felnőtt szereplő az életben azt mondta, hogy „a pénz csak a kapzsi embereket érdekli”,
vagy gyerekként azt érezted, hogy nem szabad túl sokat akarni,
…akkor az is lehet, hogy a bőség, a pénz, a jólét számodra nem biztonságos. Legalábbis valahol mélyen.
Ezért történhet meg az, hogy amikor elindulnál, önként lépsz a fékre.
Nem direkt. Nem tudatosan. Hanem a mélyből.
Ez olyan, mint amikor az eszed tudja, hogy nem kéne este megenni azt a negyedik szelet tortát.
De az érzelmi éned valami másra vágyik.
Megnyugvásra. Elterelésre. Jutalomra.
És végül nem az nyer, aki tudja, hanem az, aki érez.
A pénzügyekkel is ugyanez történik.
Hiába van meg a tudás. Hiába olvasod a könyveket, hallgatod a podcastokat, követsz pénzügyi tanácsadókat.
Ha nincs meg belül a belső engedély, az érzelmi biztonság és a pozitív viszony a pénzhez, akkor a tudás nem válik mozgósítható erővé.
A valódi változás ott kezdődik, ahol már nem csak tudni akarod, hanem érezni, beengedni, megengedni is.
És ez nem egy varázspálca kérdése.
Ez folyamat.
Apró lépések.
Új kérdések.
Más nézőpont.
Más belső párbeszéd.
Itt jön az egyik legfontosabb önreflexiós kérdés, amit érdemes újra és újra feltenned magadnak:
…akkor lehet, hogy nem egy újabb tanácsra, hanem egy újfajta kapcsolódásra van szükséged – magadhoz, a pénzhez és a belső erődhöz.
A 21 napos kihívást azoknak hoztam létre, akik már olvastak, tanultak, gondolkodtak eleget, de érzik, hogy valami mélyebbre is érdemes lenne ránézni.
Nem kell nagy lépés. Nem kell tökéletesség.
Csak napi pár perc figyelem. Egy-egy kérdés. Egy új nézőpont.
És lehet, hogy már ennyi is elég ahhoz, hogy elkezdjen valami belül mozdulni.
Ha szeretnél erről többet megtudni, itt tudsz bekukkantani:
[ A 21 napos kihívás részletei]
Mert néha elég csak annyi, hogy végre ne egyedül menj végig az úton.
És ez most egy ilyen lehetőség lehet számodra.
„Ezt a pénzt nem is számoltam bele, úgyhogy nyugodtan elköltöm.”
„Ez csak egy kis mellékbevétel, megérdemlek belőle valami apróságot.”
„Nem is igazi bevétel, csak jött valahonnan.”
Ha ezek a mondatok ismerősen csengenek, nem vagy egyedül. Sokan vannak, akik bizonyos típusú bevételeiket – például kisebb projekteket, egyszeri kifizetéseket, ajándékpénzeket – nem kezelik valódi bevételként. Ehelyett „zsebpénznek” tekintik őket, ami mentesít mindenféle tudatos döntés vagy követés alól.
Pedig ez a hozzáállás nemcsak a pénztárcánkra van hatással, hanem a pénzhez fűződő érzelmi viszonyunkra is. (tovább…)
2025. szeptember 1-jén indul az állam új lakástámogatási programja, az Otthon Start, amely első lakást vásárlók számára kínál legfeljebb 50 millió forintos, kedvezményes – fix 3%-os – kamatozású hitelt. A kormányzati cél egyértelmű: fellendíteni a lakáspiaci mozgást és segíteni a fiatal felnőtteket az első otthon megszerzésében. De mi történik bennünk, miközben ilyen horderejű döntést fontolgatunk?
A lakásvásárlás nemcsak pénzügyi, hanem mélyen identitásformáló és érzelmi döntés is. Coachként számomra az a kérdés mindig ott van a felszín alatt: vajon ezt a döntést a belső biztonság, vagy inkább a külső nyomás vezérli? (tovább…)
