A Polgári Törvénykönyv nemrég beadott módosítása szerint keményednek a szülőtartásra vonatkozó rendelkezések. Mivel fog járni a szülőtartási kötelezettség rád nézve, ha aktív kereső korú vagy??
A 2011 óta hatályos Alaptörvény, valamint 2013 óta a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései előírják, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni a rászoruló szüleikről.
A Ptk. szó szerint előírja ezt a kötelezettséget a gyermekek számára.
Miért meglepő a szülőtartási kötelezettség előírása?
Azért, mert felülír egy százéves hallgatólagos társadalmi megállapodást az egymást követő generációk között.
A társadalombiztosítás anno azért jött létre, hogy az idősek eltartásának terhét társadalmi kötelezettséggé tegye. Ez jelenleg is még működő felosztó-kirovó rendszer, s ennek a nyugdíjrendszer lényege, hogy a mindenkori aktív dolgozók fizetik a járulékot, amelyet szétosztanak a nyugdíjasok között.
Szendvics-generáció
Ha aktív kereső vagy, s nem mentél még külföldre dolgozni, akkor Te is „szendvics” vagy, hiszen az államkasszába történő járulékfizetési kötelezettséged változatlanul fennmarad, így fizeted a kereseted után a nyugdíjjárulékot, másrészt majd külön eltartod a rászoruló idős szüleidet, azaz teljesíted majd a gyermeki eltartási kötelezettségedet is.
S persze, ha van saját kiskorú, még keresőképtelen gyereked, akkor őt is el kell tartanod.
Mivel az alaptörvényi szülőtartási rendelkezést polgári bíróság előtt peresíthető kötelezettségként szerepel a Polgári Törvénykönyvben, ezért eléggé pénztárcába vágó kérdés.
Te, mint eltartásra kötelezett nagykorú gyermek nem gondoskodsz rászoruló szüleidről , akkor jövedelmednek a felét is elérheti a szülőtartásdíj címén levonható összeg.
Ha pedig valaki más segít a rászoruló szüleidnek helyetted (például a szomszéd, vagy egy térítés ellenében ellátást nyújtó intézmény), akkor ez a harmadik személy is beperelhet a költségei megtérítése érdekében.
A téma kapcsán vendég voltam a TV2 Mokka-ban 2016.november 15-én.
A saját szemeddel olvasd el vonatkozó törvényeket
(2011. április 25.)
XVI. cikk
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]
(1) A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.
(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.
(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.
(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.
(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.
(6) A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.
4:199. § [A mostohaszülő és a nevelőszülő tartása]
(1) A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel köteles eltartani a nevelt gyermek azt a személyt, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője (a továbbiakban: nevelőszülő).
4:200. § [A tartásra jogosultság sorrendje a vér szerinti és a tényleges családi kapcsolatokban]
Tartásra jogosult
a) a vér szerinti gyermek, a mostoha- és a nevelt gyermek egy sorban; illetve
b) a vér szerinti szülő és – ha a jogi feltételek egyébként fennállnak – a mostohaszülő és a nevelőszülő egy sorban.
4:204. § [A tartás mértékének és módjának meghatározása]
A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti.
4:205. § [A tartás mértéke]
(1) A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg.
(2) A jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni.
(3) A leszármazó és a kiskorú testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
(4) Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.
(5) Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartáskiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést.
(6) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg.(Ergo a felét elérheti.)
4:208. § [Tartással kapcsolatos per]
(1) A kiskorút illető tartás iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság, a szülőt illető tartás iránt a szülő érdekében – egyetértésével – a járási hivatal is indíthat pert.
(1a) Aki a tartásra rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett anélkül gondoskodik, hogy erre jogszabály vagy szerződés rendelkezése alapján köteles lenne, az indokoltan nyújtott ellátás ellenértékének megtérítését az ellátás nyújtásától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.
Mit tehetsz Te, mint gyermek, s mint a saját gyereked szülője?
Mint tudod, a nyugdíjszakértők az állami nyugdíjrendszer „kimúlását” 2030-40 tájára „jósolják”, s a szülőtartási rendelkezések fényében elkerülhetetlenül el kell gondolkodnod, hogy miből, hogyan teremtsd elő a két irányú eltartási kötelezettségre a fedezetet, illetve, Te magad ne tedd ki a saját gyerekedet annak, hogy szűkös anyagi helyzetben éljetek. Tanítsd meg a gyermekedet a tudatos pénzkezelésre, megtakarításra; használd ki az állami adójóváírást, támogatást biztosító pénzügyi termékeket, saját nyugdíjas korodra rakj össze fedezetet a különböző nyugdíj-előtakarékossági lehetőségekkel…..
Ha valódi, objektív pénzügyi tanácsra, segítségre van szükséged, kattints ide!>>
Biztos anyagi hátteret, nyugodt és boldog életet kívánok!
 |
Papszt Kriszta pénzügyi és vállalkozásfejlesztési tanácsadó,coach, jó(l)lét mentor +36 30 737 5074 kapcsolat@papsztkriszta.com |
