Közös bankszámlát szeretnél a pároddal? Milyen lehetőségeitek vannak az ügyintézésre? Mi van ha valamelyikőtök hosszabb ideig külföldön tartózkodik? Milyen jogokat gyakorolhatsz a számla felett tulajdonosként? S mik a jogaid meghatalmazottként?
Mostanában több kérdést kapok a számlatulajdonosi és meghatalmazotti jogokkal kapcsolatban.
Mivel egyre többen dolgoznak külföldön, sokakat érdekel, hogy hogyan tudnak bankszámla-ügyeket intézni akkor, ha közös számla van a hosszabb ideig külföldön tartózkodó házastárssal, partnerrel.
Mit kell/lehet tenni, ha valaki meghatalmazott egy hozzátartozó bankszámlája felett és a családtag/ hozzátartozó elhalálozott.
Fontos tudni, hogy két külön „jogkör” számlatulajdonosnak, társtulajdonosnak, vagy meghatalmazottnak lenni egy számlán.
Rendelkezési jogok, azaz ki férhet hozzá egy számlához?
Az első és legegyszerűbb, amikor egyedüli tulajdonos (hivatalosan fogalmazva) kizárólagos rendelkező vagy a számlán. Ebben az esetben a számlán lévő pénzhez csakegyedül Te, a számla tulajdonosa férhetsz hozzá – senki más. Nem kérdés, Tiéd a számlán elhelyezett pénz.
Másik eset, ha többen is hozzáférhetnek egy adott számlához. A gyakorlatban ez úgy nézket ki, hogy
Te vagy a számlatulajdonos, és a többiek csak meghatalmazottként (rendelkező) bonyolíthatnak ügyleteket a számlán – helyetted. A meghatalmazott is utalhat a számláról, pénzt vehet fel, láthatja az egyenleget, a forgalmat, stb.
vagy többen tulajdonoljátok a számlát.
Mi a különbség a tulajdonos és a meghatalmazott között?
Tömören a lényeg: a számlatulajdonos jogilag tulajdonolja a számlán lévő pénzt, a meghatalmazott csak használhatja. A meghatalmazott jogai korlátozottak:
- újabb meghatalmazottat nem rendelhet a számlához,
- szerződésmódosítást nem végezhet,
- nem szüntetheti meg a számlát (hiszen nem az övé)…
Ha valakit meghatalmazol a számlád felett, teheted állandó meghatalmazottként, és eseti meghatalmazottként. Ez utóbbi, a hogy a neve is mutatja csak egy adott esetre szól.
Nézzünk gyakorlati példát:
- Párom a számlatulajdonos és én vagyok a számláján a meghatalmazott. A nagykorú gyerekeinket szeretném meghatalmazni, de hiába megyek be a gyerekekkel a bankba, ezt én meghatalmazottként nem tudom elintézni, csak a párom. Ő az, aki eldöntheti, hogy kinek ad még meghatalmazást a számlája felett,vagy kiét vonja vissza.
- Ha mindketten számlatulajdonosok vagyunk, mindketten önállóan rendelkezünk a bankszámla felett. Ebben az esetben már elég ha csak én megyek be agyerekekkel a bankba. Adhatok nekik a számlánk feletti meghatalmazotti jogot.
Eltérő rendelkezés hiányában a számlatulajdonosok tulajdoni hányada egyenlő. A
tulajdonosok a bankszámla felett a banknál bejelentett módon külön-külön,
vagy együttesen rendelkezhetnek.
Külön-külön rendelkezés esetén valamennyi Számlatulajdonos egyetemlegesen,
(bármelyikük a teljes számlakövetelés felett, ideértve a megszüntetést, a levelezési cím és
a kivonat elérési mód megváltoztatását, valamint a bankszámla szüneteltetés igénylését,
illetve a szüneteltetést követő számlaaktiválást is) jogosult a bankszámla feletti
rendelkezésre. A számlatulajdonosok külön-külön rendelkezési joga nem terjed ki a
fizetésiszámla-szerződés módosítására (pl. társtulajdonosi jogviszony létesítésére,
együttes rendelkezés külön-külön rendelkezésre, vagy külön-külön rendelkezés együttes
rendelkezésre történő módosítására, folyószámlahitel igénylésére).
Ma már új számla nyitásakor – több tulajdonos esetén – nem választhatják a tulajdonosok az együttes rendelkezést. A jelenleg még így működő számlák esetén minden számlatulajdonos aláírása kell minden egyes dokumentumra, egymás nélkül nem tudnak semmit sem intézni.
Mi történik, ha a számlatulajdonos meghal?
Ha csak egyedüli tulajdonos és nincs meghatalmazott a számlán, akkor a számla a hagyaték részét képezi. A bank, amint tudomására hut a számlatulajdonos elhalálozásának ténye, zárolja a számlát és majd csak a hagyatékátadó végzést bemutató örökös részére adja át a számlán található követelést. (A temetési költséget számla ellenében kifizeti a bank.)
Ha volt meghatalmazott a számlán, attól az időponttól, ahogy a bank értesül a számlatulajdonos haláláról a meghatalmazottat törli a számláról, s a számla zárolásra kerül, a fent leírt módon a hagyaték részét képezi.
Ha több tulajdonosa van a számlának, akkor csak az elhunyt tulajdonos része kerül zárolás alá.
Hogyan kerülhető el a számla zárolása?
Ha előrelátó vagy, elhalálozási – haláleseti rendelkezéssel, egy-két ezer forint díj megfizetésével elkerülheted a zárolást. Ezzel a rendelkezéssel megadhatod, hogy halálod esetén kié és milyen arányban legyen a számlán lévő pénzed. Ezzel a lépéssel a számlán levő összeg nem képezi hagyaték részét és nem kerül be a hagyatéki eljárásba. Ilyenkor a személyazonosság igazolásával az összeg a haláleseti kedvezményezettet, vagy kedvezményezetteket illeti meg.
A fentiek ismeretében fontos tudnod, hogy milyen jogviszonyban szerepelsz egy számlán. Lehet, hogy meghatalmazott vagy, lehet, hogy tulajdonos, de fontos, hogy tisztában légy a státuszoddal. Ha pedig be szeretnéd biztosítani, hogy szeretteid pénzhez jussanak halálod esetén, akkor adj haláleseti rendelkezést a bankodnak.
Nem tudod, milyen bankszámla jó Neked? Engedd, hogy külső szakértőként segítsek! >>
Biztos anyagi hátteret, nyugodt és boldog életet kívánok!
Papszt Kriszta pénzügyi és vállalkozásfejlesztési tanácsadó,coach, jó(l)lét mentor +36 30 737 5074 kapcsolat@papsztkriszta.com |
Hasznosnak találtad ezt a cikket? Lájkold, oszd meg, kövess a Facebookon, és látogass vissza máskor is, vagy…
Ne maradj le a friss cikkekről, iratkozz fel hírlevelemre!
Édesanyám a számla tulajdonos társam, az én beleegyezésem nélkül felhatalmazhatja-e a nővéremet, hogy a nevében eljárjon bármilyen ügyben?
Kedves Ildikó, melyik bank, s milyen számla?
Kedves Kriszta!
Szeretném megkérdezni, párommal nyithatok-e közös számlát annak ellenére, hogy nem állunk jogi úton semmilyen kapcsolatban (nem vagyunk férj és feleség és bejegyzett élettárs sem)?
Előre is köszönöm a választ!
Kedves Viktória,
semmi akadálya, hogy közös bankszámlát nyissatok. A közös bankszámlának nem feltétele sem egyenesági rokonság, sem dokumentált házastársi/élettársi kapcsolat.
Arról szeretnék információt kérni, hogy hogyan lehetne leiratkozni a társas számláról. Férjemmel elváltunk és közös számlánk van. Ő külföldön dolgozik és nem jön haza a számlát megszüntetni mert használni szeretné továbbra is. Én viszont már nem kívánok továbbra társtulajdonos lenni. Erre van e lehetőség és ha igen akkor mik lennének azok. Mielőbbi válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Tisztelt Hölgyem ! A feleségem befektetési számlát nyitott melyhez én lettem társtulajdonosként megjelölve. A bank egyik munkatársa a napokban azt közölte, hogy a társtulajdonosi jelölés megszűnt -amiről semmiféle értesítést nem kaptam- és kérésemre csak „aláírási jogról” adott igazolást? Ez jogszerű eljárás ? válaszát köszönöm, Végvári
Kedves Végvári Ernő,
Legyen kedves a kapcsolat@papsztkriszta.com mailcímre megírni, hogy melyik bankról van szó. Az értékpapírszámláknak általában csak egy tulajdonosa lehet, aki meghatalmazottat adhat a számla feletti rendelkezésre, akinek korlátolt jogai vannak.
Szeretném megkérdezni, Lakossági folyószámláról lévén szó , hogy a férjem /társtulajdonos volt/ meghalt. Zárolás alkalmával mi történik a szláról történő megbízások teljesítésével? !gáz,-víz,-villany, stb./ A rendelkezési jogunk úgy szól: közösen , de külön-külön is. Nem értem ! Mindent kikapcsolnak ? mert esetleg elnyúlik a hagyatékátadó határozat meghozatala? Kérem szíves válaszát.Köszönettel.
Kedves Szatmári Imréné,
Általában zárolja a bank számlaegyenleg felét.
Kedves Kriszta,
Érdeklődnék, hogy ha egy állandó felhatalmazott a tulajdonos tudtával pénzt vett fel a számláról, erről az összegről későbbiekben számon kérhető e.
A tulajdonos évekkel később kérheti e vissza ezt a pénzt.
Köszönettel! Éva
Kedves Éva,
a pontos válasz miatt kérem, írja meg részletesen a problémát a kapcsolat@papsztkriszta.com mailre.
Kedves Kriszta!
Nem egyenes ági rokonnal közös tulajdonú bankszámlánk van. Amennyiben lakása eladása után – természetesen tudtával, kérésére – saját számlára utalok belőle 150 e Ft feletti összeget, az ajándékozásnak számít? Illetékkel terhelhető?
Köszönettel
Kedves Klaudia,
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az ingó ajándékozása az ajándékozási illeték tárgyát képezi.
Az Itv. alkalmazásában ingónak minősül – és így a fentiek alapján főszabályként ajándékozási illetékköteles –a fizetőeszköz.
Az ilyen ajándékozás azonban csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja (ilyenkor a teljes összeg után meg kell fizetni az illetéket, nem csak a 150 000 forintot meghaladó rész után). Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.
A törvény az illeték mértéke tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy a megajándékozott áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az ajándékozóval.
Eszerint az Itv. az alábbi 3 csoportot különbözteti meg:
Ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.
Ha a megajándékozott az ajándékozó 1. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, a 35 millió forint feletti rész után 30%.
Minden más, az előző két csoportba nem tartozó megajándékozott esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, a 35 millió forint feletti rész után 40%.
Pénz ajándékozásával kapcsolatban a fent írtakon túlmenően adott esetben figyelembe kell venni az Itv. 17. § (1) bekezdés g) pontját, amely szerint mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése.
Az Itv. alkalmazásában takarékbetétnek minősül a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.
Amennyiben a pénz ajándékozása ilyen formában, banki átutalással történik, úgy az az Itv. rendelkezése alapján mentes az ajándékozási illeték alól. Ha viszont a bankszámláról levett pénz (tehát készpénz) kerül ajándékozásra, akkor ez az ügylet ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet.
Kedves Krisztina! Azt szeretném megtudni , hogy közös bankszámla társtulajdonosa , a másik fél halála esetén mire számíthat a banktól? Honnan számítják a zárolt összeget az illetõ halála napjától , vagy amikor a bannk értesül ahalálesetrõl? Mi van akkor ha már fogyott a számlárôl pénz ? Lenullázhatják a számlát? Mi lessz a számlák kifizetésével? Az élet megy tovább valamibõl élni kell vagy nem?
Kedves Elvira, a bank a számlatulajdonos haláláról történt értesüléskor zárolja a számlát, s amennyiben nincs érvényes elhalálozás esetére szóló rendelkezés a banknál, úgy az a hagyatéki végzésig csak a szolgáltatói díjak beszedését teljesíti, illetve a temetési költséget, számla ellenében kifizeti.
A Bank az ügyfél haláláról hivatalosan akkor szerez tudomást,
ha részére bemutatásra kerül a halotti anyakönyvi kivonat, jogerős hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány, továbbá
ugyancsak hivatalos tudomásszerzésnek minősül, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző megkeresése, valamint
a halál tényére hivatkozó jogerős bírósági határozat is.
Örökösnek tekinti a Bank azt a személyt, aki örökösi jogállását jogerős hagyatéki végzéssel, öröklési bizonyítvánnyal, vagy jogerős bírósági határozattal igazolja.
Kedves Krisztina! A ferjemel elvaltunk és közös számlánk van az otpbanknál! A férjem a társ számlatulajdonos én vagyok a fő! A férjemet szeretném kivenni a számlából! Én mint fő számlatulajdonos ezt megtehetem a férjem jelenléte nélkül? Vagy esetleg meghatalmazásal?
Kedves Andrea, javaslom, hogy egy 2 tanúval aláírt magánokiratban mondjon le a volt férje a számlatulajdonosi státuszáról.