Miközben a mindennapi életünket éljük, a cselekedeteinket  agyunk két egymással gyakorta viaskodó fele határozza meg: a reflex-szerűen  működő érzelmi rendszerünk (hívjuk most egyszerűen érzelmi agynak) és a kemény, racionális kognitív rendszerünk (ezt pedig hívjuk „csak” gondolkodó agynak). Miért fontos tudnod a működésükről? Mert nagyon is sok közük van ahhoz, hogy hogyan éled az életed; mikként, illetve miért épp úgy, kezeled a pénzügyeidet ahogy…Mi a kontrollvesztés oka?

Időről időre bekövetkezik a kontrollvesztés

Sokan vannak, akik elkezdnek valamit, valamin változtatni akarnak (például rendszeresen félre akarnak tenni különböző célokra), de időről időre elvesztik a kontrollt. Miért van ez? Ebben a cikkben pénzügyi megoldásokat, tippeket adtam a helyzet orvoslására, ebben az írásban pedig a pszichológiai oldalról közelítek.

Agyunk legősibb része – evolúciós értelemben- az érzelmi agy. Több ezer évvel ezelőtt ez az érzelmi rendszer volt felelős az életben maradásunkért. Akkoriban nem nagyon volt idő átgondolni a dolgokat: amikor egy kardfogú tigris előugrott az aljnövényzetből, az érzelmi agy azonnal akcióba lendült. Az amygdala megfújta a vészkürtöt, elárasztotta a testet adrenalinnal és stresszhormonokkal és bekapcsolt egy azonnali, ösztönös reakciót: „harcolj vagy menekülj!”. Valójában az érzelmi agynak köszönhető, hogy most, tízezer évvel később itt vagy, itt vagyunk.

Szerencsére a mindennapi életünkben kevés kardfogú tigris ólálkodik. A modern világban, ahol az élet problémái bonyolultabbak annál, mint hogy vagy menekülsz, vagy megesznek, az érzelmi agyad reflexes válaszai néha többet ártanak, mint használnak. Főleg, amikor döntéshozatalra kerül a sor – ez sodor sokszor bajba. Ezért az evolúció évezredei során kifejlődött a gondolkodó agy is. Ezt használod a logikus gondolkodáskor, ezzel vonod le a következtetéseket számos különböző információból és ezzel tervezed a jövőt. A gondolkodó agy célja: „előbb gondolkodj, aztán cselekedj!”

A mindennapokban előforduló nehézségek során a gondolkodó agy jobban szolgálja céljaidat, de amikor ideges vagy, s nem vagy ura a helyzetnek, az érzelmi agyad sokszor átveszi az irányítást. Ez egy biológiai reakció. Amikor nyomás alá kerülsz, s a stressz elér egy kritikus szintet, a szervezet a kelleténél több stresszhormont termel, amely túl nagy mennyiségben káros. A kritikus stressz.szint felett már a legkisebb kudarc is beindíthatja „menekülési” reakciót, agyad megnyomja a pánikgombot. Ekkor az érzelmi agyad kerül fölénybe a gondolkodó agyaddal szemben, és beindul a gondolkodás nélküli, azonnali cselekvés (pl. elköltöd a hosszú távú célokra félre tett pénzed, vagy rácsapod a párodra az ajtót, hirtelen felindulásból felmondasz a munkahelyeden…). A tudósok ezt az állapotot nevezik érzelmi merényletnek.

Az érzelmi merénylet hogyan hat a döntéshozatalra?

Richard Davidson idegtudományokban jártas pszichológus egy kutatásban azt vizsgálta, vajon mi az oka, hogy egyesek kimondottan ellenállóak a stresszel szemben, másokat pedig könnyen lebénít. Két csoportot tett ki egyformán magas stresszt okozó helyzeteknek: pl. rövid idő alatt kellett megoldani nehéz matematikai feladatokat; vagy életük legmegrázóbb, legfelkavaróbb pillanatáról, eseményéről kellett írni, miközben agyukat a funkcionális mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárással (fMRI) vizsgálta.

Amíg a vizsgált személyek a feladatokon dolgoztak, Davidson figyelte, ahogy az agyuk két fele aktivizálódik és küzd a hatalomért. Amikor a mintázatokat elemezte, összehasonlította, azt látta, hogy a stresszel szemben ellenállóbb személyeknél a gondolkodó agy szinte azonnal átvette az irányítást az érzelmi agytól. Azoknál viszont, akiket könnyen fel lehetett idegesíteni, az érzelmi agy eltérítette a gondolkodó agyat, és elnyomta az agy gondolkodási és megküzdési képességeit, amitől a distressz jóval erősebb lett.

Mi köze az agytevékenységnek ahhoz, hogy eléred-e, amit akarsz?

Nagyon is sok. Amikor a sok feszültség felhalmozódik, egy idő után elég egy kisebb kellemetlenség vagy idegesség , és máris elveszíted az önuralmadat. Azaz az érzelmi agyad átveszi az irányítást. Ráförmedsz a gyerekre, a párodra, a kollégádra, vagy miközben elárasztanak a feladatok, tehetetlennek érzed magad; vagy egyszeriben elszáll minden energiád, motivációd. Ennek következtében döntéshozó képességed, eredményességed, hatásos működésed visszaesik. (Ismerős?) Az anyagi veszteség is hathat az érzelmi merénylet irányába. Más szóval: a zsugorodó megtakarításodra úgy tekintesz, ahogy őseink a kardfogú tigrisre.

Daniel Kahneman – eddig az egyetlen pszichológus, aki közgazdasági Nobel-díjat kapott – hatalmas lépéseket tett annak megértésére, hogy az agyban folyó vívódások hogyan hatnak a pénzügyi (üzleti) döntéshozatalra. Kahneman előtt az volt az uralkodó nézet, hogy racionális döntéshozók vagyunk, vagyis a pénzügyi és gazdasági döntéseket a lehetséges nyereségek és veszteségek mérlegelésére alapozzuk. De Kahnemann bebizonyította, hogy téves ez az elképzelés.

Az ultimátumjáték

Ez az egyik klasszikus kísérlete Kahnemannak, amelyben a kutatók meghívnak a laboratóriumba két embert, akik nem ismerik egymást. Az egyiknek adnak 10 egydolláros bankjegyet és azt mondják neki, hogy ossza el a pénzt saját maga és a társa között úgy, ahogy akarja (akár meg is tarthatja magának mindet, vagy 6-4 arányban eloszthatja…stb). Ekkor ultimátumot kap a másik játékos: Vegye el a pénzt, vagy hagyja ott! És itt van a csapda: ha a másik úgy dönt, hogy nem kéri, akkor egyikük sem kap semmit.

Egy hagyományos elveket valló közgazdász szemében ez a helyzet egyszerű. Az ésszerűen gondolkodó ember mindig elfogadja a pénzt, bármilyen kevés is. De a valóságban azt találták, hogy sokan elutasítják az 1-2 dolláros ajándékot. Hogy miért? Azért, mert ahelyett, hogy racionálisan mérlegelnék a lehetőségeiket, hagyják, hogy az érzelmeik (általában harag és  bosszúság) eluralkodjanak. Ennek persze racionálisan nincs semmi értelme.

Számtalan példa van a bajkeverő érzelmi agy rémtetteire

Ez az oka, amikor egy részvényes drágán vesz és olcsón ad el, pedig tudja, hogy éppen fordítva kellene tennie. Ez az oka, hogy a piaci lufik áldozatai lettek sokan.

Amikor pánikba esel, az ész elszáll és ezt megszenvedi a pénztárcád, a karriered, a párkapcsolatod…

Változtatni akarsz? Döntöttél? Kattints ide!

Biztos anyagi hátteret, nyugodt és boldog életet kívánok!

Papszt Kriszta pénzügyi  és vállalkozásfejlesztési tanácsadó, coach, jó(l)lét mentor +36 30 737 5074 kapcsolat@papsztkriszta.com

 

Ne maradj le az önfejlesztő tippekről, iratkozz fel hírlevelemre!

Név*
Email*