A szemednek higyj!  Bármilyen ajánlatot kapsz. Főleg, ha a pénzedről van szó.
Előfordul az ember életében, hogy megkeresi egy-egy ismerős, barát. Azért jön, hogy megossza a jó hírt, hogy talált valami szuper cuccot: ami lehet egészségvédő, szépészeti,…. s akár még befektetési is. Ismerős? Talán Te is átélted már ezt a szituációt. Te mi alapján mondasz igent, vagy nemet? Érzelemből döntesz? Vagy csak szimplán hiszel az ismerősnek, barátnak, s vásárolsz vitamint, krémet, vagy befektetést…? Ez a cikk arról szól, milyen szempontok alapján vizsgálj meg egy befektetési lehetőséget, pl. egy részvényt.

Miért is esik szó most arról, hogy mit nézz meg egy befektetési ajánlaton?

Pár napja olvastam egy levelet – amit sokan mások is megkaptak – ami „kicsit” kiverte a biztosítékot nálam.
A levélben befektetési ajánlat van, s olyan érvekkel alátámasztva, hogy jujjjj! S az a baj, hogy aki nem ért hozzá, az elhiszi, hogy az, amit az ajánló az ajánlat/cég „ellenőrzéseként” megtett, az valóban bizonyítja a befektetési lehetőség valódiságát, jó befektetési mivoltát…. Szóval, az aki a leírtak alapján hisz a levél írójának, befektet akármennyi pénzt az ajánlatban szereplő részvényekbe, lehet, hogy akár a szeles időben az ablakba is tehetné.

Néhány adat a levélből:

  • a cég, amely „részvényeket” ajánl,15 éve működik Magyarországon (egy törzsvásárlói kártyát üzemeltető cég)
  • a cég „kitalált a saját termékeire egy olyan rendszert, ami van annyira egyedülálló, hogy világszinten kezdjék el forgalmazni.”
    • első számú „bizonyíték” –  elkezdték a tesztüzemet
    • „a világra szóló forgalmazás megkezdéséhez már meg is alapították az USA-ban az ehhez szükséges céget”

 

„Te mint kisbefektető „üzleti angyal” ebből hogyan részesedhetsz?”

Úgy gondolom, itt fontos tisztázni a fogalmakat. Kit nevezünk (kis)befektetőnek és kit üzleti angyalnak?

Befektető az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.

Az üzleti angyal olyan kockázati tőkét befektető személy, aki nem pénzügyi szervezetként támogatja – jobbára – startup vállalkozások indítását. Az üzleti angyalok lehetnek:

  • korábbi „sorozat vállalkozók” (Seriel Entrepreneur)
  • befektetéshez értő vagyonos emberek
  • családtagok, rokonok és bárki, aki érez magában bátorságot a tőke kihelyezésre.

A befektető, akár kicsiben, akár nagyban játszik, megnézi, hogy milyen befektetést vesz.

Ha van pár tíz-, vagy százezer forintod, amit be akarsz fektetni, akkor a döntéshozatalhoz meg kell tanulnod egy általánosan alkalmazható módszert. 

Egy konkrét befektetési ajánlat, javaslat kapcsán az első, ami eszedbe jut: mennyi a hozama? Ez azonban nyilván nem elegendő információ.

Figyelembe kell venni

  • a befektetés kockázatát,
  • hogy mennyi időre mondasz le pénzedről,
  • milyen a likviditása, vagyis hogy lejárat előtt milyen módon és feltételekkel tudod pénzzé tenni a befektetés tárgyát,
  • és persze a sort még folytathatnám.

A befektetési döntések meghozatalának 2 fő alapelve van, s ezek az elemzés „sarokpontjai”.

  1. A pénz időértékének elve, mely szerint egy mai forint értékesebb számodra, mint egy holnapi, vagyis a különböző időpontbeli pénzek (jövedelmek) különböző értékkel bírnak.
  2. A második elv a kockázattal kapcsolatos: egy „biztonságos” forint értékesebb a számodra, mint egy kockázatos. Ahhoz, hogy ezeknek az elveknek gyakorlati hasznát vedd, nem elég kimondani az összefüggéseket, hanem a megfelelő értékeket számszerűsíteni kell.

A pénz jelen- és jövőértékének számításának bemutatására egy másik posztot fogok írni.

Nézzük inkább azt, hogy részvényvásárlás előtt mit kell megnézned. S azért a részvény, mert a levél amelyről a poszt elején szóltam, részvényeket bocsájt ki, hogy pénzt szerezzen a fejlesztéseihez. Lehet, hogy már neked is kínálták az EDC részvényeket.

Ezeket nézd meg egy részvény megvásárlása előtt

 

Ha van egy vállalat, amelyről még csak nem is hallottál, de elemezni szeretnéd, a legáltalánosabb információk felől haladj a részletek felé. Ha nem hazai a részvények, akkor először magát az országot vizsgáld meg, annak politikai és gazdasági környezetét. Ha ez megvan, látogass el a cég honlapjára, olvasd el a bemutatkozást, a cég történetét. (ha a honlapon nincs fenn, kicsit kutass az interneten.)

Neked meg van már? Hozam-túra


Ha értékalapú befektető akarsz lenni, akkor stabil és lehetőleg régóta fennálló cégekkel foglalkozz, tehát olyan cég ajánlatával találkozol, ami egy fél éve jött létre, s pl. marsi utazást szervez, akkor az elemzői munkát be is fejezheted azzal, hogy bezárod a weboldalt. Ha viszont egy 100 éve fennálló dögunalmas társaságot találsz, ami stabil, mint egy szikla, de a világon senkit nem érdekel, akkor jó helyen jársz. Az értékalapú befektető ( Warren Buffett is az) szereti az unalmas cégeket.
Ha a társaság tevékenységi köre számodra érthető és megfelelő, akkor következzen a vállalkozás tőkepiaci, üzleti, számviteli átvilágítása. Azt az alapkérdést tisztázd, hogy mit kapsz a pénzedért:

  • a részvény árfolyamáért cserébe mekkora (egy részvényre jutó) nettó cégvagyont,
  • és mekkora nyereségre leszel jogosult.
  • A kockázatok felismeréséhez és szűréséhez pedig 5-10 évre visszamenőleg elemezd az alábbi adatokat:
    •  a részvény évzáró árfolyama,
    • részvények száma, fajtája, különös tekintettel a saját részvény állományra,
    • kapitalizáció,
    • a befektetett és forgóeszközök (a cég profilja szerint részletezve, illetve amit mi fontosnak tartunk),
    • a jegyzett tőke alakulása,
    • az anyavállalat részvényeseire jutó saját tőke állomány,
    • a rövid és hosszútávú kötelezettségek,
    • kifizetett osztalék,
    • exportkitettség,
    • közkézhányad,…

Ahány vállalati profil, annyiféle eredménykimutatás létezik, a legjellemzőbbeket figyeld:

  • a tevékenységi körből származó árbevétel,
  • fedezet,
  • üzemi eredmény,
  • K+F költségek,
  • pénzügyi tevékenység eredménye,
  • kamatráfordítások,
  • nettó eredmény,
  • átfogó eredmény.

A fentiekből ezeket is kiszámolhatod:

  • egy részvényre jutó saját tőke,
  • egy részvényre jutó eredmény,
  • megtérülési ráta,
  • árfolyam/nyereség arány,
  • adózott eredmény/árbevétel,
  • rövid lejáratú kötelezettség/forgóeszközök (iparvállalatoknál),
  • saját tőke/összes kötelezettség,
  • osztalék/árfolyam..

Mindezekhez még a következők után kutakodhatsz a gyorsjelentésben:

  • egyszeri tételek
  • peres eljárás,
  • szabályváltozások a számviteli adatokban,
  • tőkeemelés,
  • eszközösszetétel,
  • tervek a jövőre nézve,
  • kutatás-fejlesztés alakulása,
  • beruházások,
  • a menedzsment és a dolgozók jutalmazása,
  • változás az igazgatóságban,
  • az ügyfelek jellege,
  • folyamatban lévő projektek,
  • és bármi más, ami nem feltűnő, ám valami miatt mégis gyanús…

A fentiekből meghatározod azt az üzleti értéket, melyet számodra a cég ill. egy részvény képvisel. Ha ehhez képest az árfolyam jelentősen alacsonyabb, akkor a vállalat számodra alkalmas a befektetésre. Például, ha egy társaságot a nettó eszközértékénél olcsóbban meg tudsz vásárolni, és 10 éven belül megtérülést valószínűsít a múltbéli nyereség, akkor ez valószínűsíthetően gyümölcsöző befektetés lesz.

Ha nem akarsz ennyire alapos lenni, akkor jobban kell diverzifikálnod (legalább 50-200 féle társaságba kell fektetni), és ekkor is meg kell szűrnöd a vállalatokat bizonyos mutatók, például P/B, tőkeerősség,  ROE, P/E, stb. alapján. Ha még ezzel sem szeretnél foglalkozni, akkor jöhet jól az indexkövetés nevű passzív folyamat, de még az indexkövetés is megköveteli a tőled, mint befektetőtől a hosszútávú tervezést és fegyelmet.

Néhány szó az üzleti angyalokról

Ezt a formát a nemzetközi gyakorlatban 3F-nek is nevezik: „friends, family and fools”. Ezzel arra utalva, hogy vagy a barátok és család, vagy „őrültek” adnak oda pénzt „hitből”.  Az üzleti angyal jobbára szubjektív szempontok alapján és emocionális formában dönt a befektetésről: megérzésből, hitből és gyakorlati tapasztalatok mentén fogalmazza meg, hogy egy-egy potenciális tranzakcióban részt vesz-e. Az üzleti angyal számára nem a pénzügyi tervek bogarászása és elemzése a cél. Sőt sokszor azokon az üzleti kockázatokon is átsiklik, amelyeken egy hagyományos befektető (Venture Capitalist) már régen fennakadt volna. Az üzleti angyal nem kér jelzálogot, fedezetet és más piaci eszköze sincs a betett tőkéje visszaszerzésére. Célja a tőkéjének a megsokszorozása, és extra profit elérése. A befektetésért üzletrészt kap a céltársaságban és esetenként bizonyos irányítási, vagy garanciális előjogokat (pl. osztalék elsőbbség)

Az üzleti angyalok tranzakciós volumene (nagyságrendje), a magyar piaci gyakorlatban 3-5-10 millió forinttól az 50-60 milliós nagyságrendig terjed. Európai szinten ez elérheti a 200-300 ezer eurót, és a Szilícium völgyben akár 1 millió dolláros befektetési nagyságrendben is történhet üzleti angyal akviráció. A Szilícium völgyben elterjedt az olyan többes befektetés (co-investment), ahol egyszerre akár 7-8 üzleti angyal száll be egy startup-ba.

Ha megnézem az edc „részvény”-jegyzés módját , a projectbemutatót, a cégadatokat, nekem vannak kétségeim.

” Amennyiben a következő napokban nincs lehetősége a lehetőség mélyebb megismerésére (esetleges személyes találkozóra), úgy előlegfizetéssel biztosíthatja a kedvezmények (20>0,2%) opcióját. Amennyiben a kiválasztott részvények lent megjelölt árának 10%-át dollárban a BIC (SWIFT) Kód: OTPVHUHB, IBAN: HU86 1177 xxxx xxxx xxxx 0000 0000 vagy forintban (középárfolyamon) a 1177xxxx-xxxxxxxx bankszámla számomra átutalja (vagy egy OTP fiókban befizeti) úgy, hogy a közleményben megjelöli a kiválasztott részvények első-utolsó sorszámát, úgy az adott részvények állapotát „leelőlegezett”-re módosíttatom. Ezt követően én a következő munkanapon megküldöm Önnek az adásvételi szerződés tervezetét, ami után 2 hét áll rendelkezésünkre a végleges megállapodásra. Ennek elmaradása esetén teljes összeget visszautalom (vagy készpénzben visszafizetem), ami után az adott részvények újra megvásárolható állapotba kerülnek.

„Bolond” vagy?

Azaz a 3F-be tartozol, s van minimum 3 millió forintod, amit befektetnél? Akkor nosza. De ha kicsit is óvatosabb vagy, akkor azért ennek a fenti idézetnek az elolvasása után. kicsit elgondolkodsz.

A részvényeknek ISIN száma van, nem pedig szimpla sorszáma. Ha fejlesztésre gyűjt egy start-up, akkor azt megteheti közösségi finanszírozás formájában (pl. a Kickstarter oldalon, ahol tavaly októberig több mint 2 milliárd dollár gyűlt össze különböző projektekre.)

A részvénykibocsájtásnak szigorú szabályai vannak. A részvény megvásárlásakor tulajdonjogot veszel egy vállalkozásban, s ez alapján különböző jogokkal (pl szavazati-, osztalékjog, stb) fogsz rendelkezni a részvényed tartási ideje alatt.

Egy fillért se fizess addig, amíg szerződést nem látsz, olvasol, értelmezel. 

Ne a cégvezetővel akarj beszélni, mert még ha szóba áll is veled, úgy is olyan prezentációt kaphatsz, amit nem biztos hogy értesz, de az érzelmeidre biztosan fog hatni. Ergo neki fogsz hinni, nem a számoknak, tényeknek. Ha pedig véleményre, tanácsra van szükséged, akkor független tanácsadótól kérd, akinél nincs érdekütközés, azaz neki mindegy hogy veszel a befektetésből vagy sem, mert ő az óradíjért ad neked tanácsot és nem jutalékért dolgozik. Nem áll érdekében eladni neked a terméket.

Ha valódi, objektív pénzügyi tanácsra, segítségre van szükséged, kattints ide!>>

Biztos anyagi hátteret, nyugodt és boldog életet kívánok!

Papszt_Kriszta Papszt Kriszta
pénzügyi  és vállalkozásfejlesztési tanácsadó, jó(l)lét mentor
+36 30 737 5074
kapcsolat@papsztkriszta.com

 

Ne maradj le a pénzügyi tippekről, iratkozz fel hírlevelemre!

Név*
Email*
Elfogadom az Adatkezelési nyilatkozatot*