Több posztban is írtam már a nyugdíjbiztosításról, amelyet most nagyon nyomnak a biztosítók, a biztosításközvetítők. Remélem, nem mondok újat: ez a nyugdíj-előtakarékossági célú termék egy közönséges unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosítás, csak meg van spékelve az állami adójóváírással.
Volt már ilyen, adójóváírást tartalmazó biztosítási termék, megszüntették… De amilyen gyorsan, egyik napról másikra lehet a törvényeket megváltoztatni, nem olyan gyorsan lehet egy nem túl jó termékből kiszállni (illetve ki lehet, csak nagyon nagy buktával).
Úgyhogy csak óvatosan, ha ezt a típusú nyugdíj célú megtakarítást választod. Miért? Mert…
Magasak a költségei a nyugdíjbiztosításnak
Egy alacsonyabb költségű megtakarítási termék is jobban teljesít, mint a nyugdíjbiztosítás. Igaz, hogy az MNB maximalizálta ezeknek a biztosításoknak a költségét, TKM-jét.
A MABISZ honlapján a biztosítók legfrissebb TKM értékeit itt tudod megnézni. Láthatod, hogy az MNB ajánlás felső határát eléggé kimaxolják a biztosítótársaságok. 20 éves tartam mellett is 4% körül van az éves költség. 10 éves tartam esetén pedig még rosszabbak.
10 éved van a nyugdíjig? Nézzünk egy példát, hogy alakul évi 500.000 Ft megtakarításod, ha a nyugdíjbiztosítást, vagy egy TBSZ számlával kombinált „sima” befektetést választasz a nyugdíjtőkéd felhalmozásához.
| Íme, a paraméterek: | S az eredmények: |
Nyugdíjbiztosítás
Befektetés TBSZ számlán:
|
 |
10 éves tartam esetén nem nagy durranás az a 30.821 Ft-os „előny” az állami adójóváírással megtámogatott nyugdíjbiztosítás javára.
20 éves futamidővel rosszabb eredményt kapsz, mivel ahogy telnek az évek, egyre több pénzed van a termékben, s az évi 100,000 Ft egyre kevésbé számít, s kevéssé ellensúlyozza a nyugdíjbiztosításod magasabb költségeit. Az első évben befizetett 500.000 Ft után sokat számít 100.000 Ft “ajándékpénz”. Ha már több millió van a nyugdíjbiztosításodban, akkor azt az évi 100.000 Ft-ot szinte már észre sem lehet venni.
A 20. év után a TBSZ-szel kombinált sima befektetéssel 21.932.588 Ft-od, a nyugdíjbiztosítással pedig csak 18.407.066 Ft-od lesz. Ugye, hogy nem mindegy???
Van kérdésed? Tedd fel! Szeretnéd ha megfelelő tartalékod lenne nyugdíjas éveidre? Jelentkezz értékesítés mentes nyugdíjtervezési pénzügyi tanácsadásra.
Biztos anyagi hátteret, nyugodt életet kívánok Neked!
 |
Papszt Kriszta az anyagi biztonságra vágyók pénzügyi tanácsadója +36 30 737 5074 kapcsolat@papsztkriszta.com |
Részben tudok veled egyetérteni. Igen magasak a költségei egy UL-nek és igen ki lehet rosszul jönni belőle. Hat évig dolgoztam biztosítási ügynökként. Mielőtt elhangzik a „persze hogy véded” kijelentés le kell szögeznem semleges szemszögéből írok róla.
Az UL termékek legnagyobb hibája a biztosítási ügynök. Két dolgon bukik el egy UL program: az ügynöknek a zsebe fontosabb, mint az ügyfél érdeke, ezért telepakolja kockázati elemekkel a nagyobb jutalék érdekében. A legtöbb biztosító magasan honorálja a kockázati kiegészítők bele kötését. Mint tudjuk a kockázati biztosítások évről évre nőnek díj szempontjából ahogy öregszünk, mert nő a kockázat. Így ha nincs megfelelően menedzselve az UL bizony a kockázati eleme(i) képesek felemészteni a megtakarítást. Láttam jó pár ilyent. A másik hogy a tanácsadó csak a megkötésig erdékelt a dologban, az utógondozás elmarad. Az UL nem az a megtakarítási forma, amit ma megkötök és 20 év múlva jó lesz, mint ahogy a tőzsdei portfóliót ezt is menedzselni kell. A legtöbb esetben az ügyfélnek fogalma sincs a dologról és sajnos a legtöbb ügynöknek sincs. Amíg ez fenn áll nem is lesz jó az UL.
Azaz amíg bárkiből lehet biztosítási ügynök.
Kedves Tamás,
akkor végülis egyetértesz velem. A UL drága megoldás. Teljesen mindegy, hogy egy adott biztosítótársaság ügynöke, vagy egy többesügynök értékesíti, általában csak a saját zsebe érdekli. Írtam is erről az érdekellentétről már posztot.
Én pénzügyi tanácsadóként eleve azt a nézetet vallom, hogy a kockázatokra kössön az ügyfél kockázati életbiztosítást, s véletlenül se legyen vegyes a biztosítás. Ez utóbbi esetben a megtakarítási/befektetési összeg kárára képeznek kockázati alapot….
A UL témáról még fogok írni, mert van mit és van miért.
Kedves Kriszta!
Második mondatom az egyetértés része volt.
Egyébként én is foglalkozom pénzügyi tanácsadással is, bár első sorban cégek részére.
Amikor ügynök voltam akkor én sem engedtem az ügyfélnek, hogy vegyesbe kösse, ketté lett választva, ha mindkettőt akarta.
Jó lenne, ha a biztosítási szakma megtisztulna és nem lenne mindenkiből 2-3 napos gyorstalpaló után ügynök!
Várom majd az írásod róla.
Kedves Kriszta!
Én mondjuk egy 55 körüli ügyfélnél – különösen, ha nincs semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása – indítanék a TBSZ szla helyett egy NYESZ-t, hogy így a TBSZ előnyei mellé tudja társítani az illető a 20%-os állami támogatást is. De nem hagynék ki egy ún. Nyugdíjkötvényt sem 55-évesen, csak egy 130.000Ft-os minimális éves díj mellett évente rátennék 520.000Ft-ot a kötvény eseti számlájára (ti. arra is jár a 20% támogatás), és megnézném, hogy a piacon elérhető 25 biztosítói Nyugdíjkötvény közül melyik passzol leginkább egy ilyen korú ügyfélnek. (Valószínűleg a Viennalife Biztosítóé)
Így a NYESZ-nél is, a Nyugdíjbiztosításnál is jobb eredmények jönnek majd ki, mint a TBSZ-nél, plusz hozzáférhetek éves szinten akár 280.000Ft-nyi állami támogatáshoz is. (Persze akkor 1,3M-t kell félretennem évente)
A UL nem ördögtől való, csak okosan kell használni. És nem szabad minden megtakarításunkat csak ilyen konstrukciókba tenni. (De az 1/6-át, 1/8-át nagyvalószínűséggel). Plusz mint biztosításnak minősülő terméknek vannak egyéb fontos jogi előnyei is.
Sokat vívódtam, hozzászóljak-e: Imponál ui. a tanácsadó asszony felkészültsége, elkötelezettsége. Örülhet, aki tanácsadójának mondhatja, de sztem a UL-ekkel szemben elfogult, és ezzel sokakban azt az érzetet keltheti, hogy rossz döntést hoztak, amikor indítottak egy Nyugdíjbiztosítást maguknak. – Lehet, hogy csak át kell rendezni kissé, és maradhat a portfólióban: tegye meg nekik! 🙂
Őszinte híve: JÉ
Kedves Éva,
köszönöm a hozzászólásod. A nyugdíjkötvény is nyugdíjbiztosítás. Nem ellene vagyok ennek a terméknek, csak épp nagyon kevés embernek ajánlom. Az adójóváírást TBSZ helyett a NYESZ konstrukcióval valóban ki lehet használni (erről is írtam már néhány posztot). Ebben a bejegyzésben pont arra akartam rávilágítani, hogy ha valakinek „csak” évi 500.000 Ft-ja van, s tudatosan szeretne nyugdíjtőkét felhalmozni, akkor egy sima, adójóváírás mentes termékkombinációval is jobban jár, mint a nyugdíjbiztosítással.
A Unit-Linked eseti számlája rosszabb, mint a banki, befektetési szolgáltatói piacon nyitható értékpapírszámla.
A témát fogom még folytatni blogbejegyzés formájában. 🙂
Nem csak befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás létezik, hanem hagyományos is, amihez szintén „jár” az adójóváírás.
Van olyan, amelynél garantált az évi 2,9% hozam, de a befektetések többlet hozamával 4-6% közötti hozam várható.
Ezt elég nehéz lesz egy átlagos UL-lel megverni.
Ugyanakkor léteznek nem átlagos UL nyugdíjbiztosítások is, amelyeknek valóban minimális a költsége. Cserébe a jutalék is minimális, amit az üzletkötő kap. Épp ezért alkuszok nem is igen közvetítik, leginkább ez egyes biztosítók saját munkatársai ajánlják a VIP ügyfeleiknek.
Leginkább az egyösszegűeket érdemes keresni, amelyek rendelkeznek eseti számlával és nyugdíjzáradékkal elláthatók.
Kedves Zoltán,
köszönöm a hozzászólást. A nyugdíjbiztosítás kifejezetten nyugdíjcélra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek két fajtája van:
A hagyományos életbiztosítások esetén megtakarításokat a biztosító saját eszközeivel együtt fekteti be, ezért a biztosító is érdekelt abban, hogy a lehető legmagasabb hozamot érje el. A befektetésre a biztosító garantált kamatot ígér és a garantált kamaton felüli hozam – szerződéstől függően – 80-90%-át a biztosító szintén jóváírja a megtakarításon. Ezen biztosítások esetében mivel a biztosító saját elvei alapján fekteti be az eszközeit és a megtakarításokat, a befektetés kockázatát a biztosító vállalja.
Unit-linked szerződések terén jelenleg sok eltérő költségszerkezetű termék található a piacon, ezért szerződéskötés előtt mindenképp tájékozódni kell az egyes termékekhez kapcsolódó költségekről. Ehhez segítséget nyújt a teljes költségmutatóval (TKM) kapcsolatos, a MABISZ honlapján található általános tájékoztató. A Magyar Nemzeti Bank pedig ajánlást adott ki a biztosítók részére, többek között a nyugdíjbiztosítási termékek maximális TKM értékére vonatkozóan. De ez csak ajánlás és sajnos a napi tapasztalat az, hogy az ügyfelek drága konstrukciókkal rendelkeznek.
Mindkét típusnál figyelni kell arra, hogy