“Velem nem fog megtörténni.”

Biztosan Te is gondoltad már magadban ezt, különösen akkor, amikor pénzügyi tanácsokat kaptál. Pénzügyi tanácsadóként nem véletlenül ismételgetem újra és újra ugyanazokat a mantrákat – számtalan embert látok, akik pontosan ugyanabba a pénzügyi csapdába esnek, beleértve az életmódinflációt is.

Ennek nem kellene meglepőnek lennie. A marketingesek, a hitelkártya-társaságok és pénzügyi rendszerek pontosan tudják, hogyan zsákmányolják ki a fogyasztókat, pszichológiai “trükkökkel” megérintve a gyenge pontjaikat.

Gondoljunk csak a leggyakoribb pénzügyi buktatókra: a lehetőségeinket meghaladó életmód, a hitelkártyák túlzott használata, a kölcsön-pénzből való élet, a költségvetés hiánya és az impulzív költekezés. Nagy ívben szemlélve a legtöbb pénzügyi kihívás besorolható a felsoroltak valamelyike alá.

A legtöbben mégis arra jutnak: “Velem nem fog megtörténni.”

Ez annak a tünete, amit a pszichológusok előítéletets optimizmusnak neveznek, és pontosan ez az, ami az életmódbeli inflációt olyan általánosan veszélyessé teszi.

Van egy kézzelfogható eleme az összes többi pénzcsapdának, amit el kell kerülni. Például a költségvetés nélküli élet gyakori csapda, de ezt orvosolni lehet egy papírra írt vagy digitális költségvetéssel. A költségvetés készítésével együtt jár a felelősségvállalás érzése is.

Egy másik példa a hitelkártyaadósság. Akár van adósságod, akár nincs, minden hónapban kapsz egy kimutatást a hitelkártya-társaságtól. Ez egy kézzelfogható dolog (azaz kivonat), amely a földön tart, eszedbe juttatja, hogy van egy kártya a neveden.

Az életmódinfláció azonban láthatatlan. És minden egyes embernél másképp néz ki. Akár részmunkaidős alkalmazottként dolgozol, akár tapasztalt gyakorló orvos vagy, az életmódinfláció olyan csapda, amely bármely jövedelmi szinten bárkit megkísérthet.

Ha azon kapod magad, hogy azt gondolod: “Velem nem fog megtörténni”, akkor pontosan akkor érdemes figyelned az életmódinfláció árulkodó jeleit és különböző típusait.

Mi az életmód-infláció és hogyan működik?

Egyszerűen fogalmazva: az életmódinfláció az, amikor a jövedelemmel együtt nőnek a kiadások. Az életmódinfláció hajlamos egy olyan körforgássá válni, amelyben minden alkalommal, amikor fizetésemelés történik, a megélhetési költségek is emelkednek. Az emberek elkezdenek többet költeni élelmiszerre, ruhára és lakhatásra azzal a gondolkodásmóddal, hogy “Ha keményen megdolgoztam a pénzért, nem kellene élveznem?”.

De ahogy az életmód inflációja növekszik, és egyre több pénzt költenek a megélhetési költségekre, egyre kevesebb pénz marad az adósságok törlesztésére, a nyugdíjra való megtakarításra, vagy más nagyszabású célok elérésére, például egy ház előlegére történő megtakarításra. Bizonyos értelemben az életmódinfláció csapda, amely miatt az emberek beleragadhatnak a mókuskerékben, és inkább a számlák kifizetésén dolgoznak, mintsem hogy felépítsék azt az életet, amit szeretnének.

Íme néhány dolog az életmódinflációról, ami meglepő lehet számodra:

Ez bárki számára csapdát jelenthet. Igen, még a magas jövedelműek számára is. Valójában a magas jövedelműek kerülhetnek a legnagyobb kísértésbe. Az orvosok például évekig képzik magukat az orvosi iskolában, a rezidensképzésben és az ösztöndíjakban. Olyan kis ösztöndíjakból szoktak élni, hogy amikor megkapják az első “igazi” fizetésüket, az a többszöröse annak, amiből eddig éltek. Ha nem vigyáznak, az életmód inflációja drága autókat és lakásokat eredményezhet, amelyek felemésztik a fizetésüket.

A legtöbb embernél ez mentális probléma. Hacsak nincs valaki jelenleg olyan helyzetben, hogy alulfizetett, az életmódinfláció jellemzően két ok valamelyikére vezethető vissza:

(1) az a vágy vezeti, hogy lenyűgözze társait azzal, hogy a sikerrel az anyagi javak révén hivalkodik, vagy

(2) a megnövekedett kiadásokat azzal indokolja, hogy “keményen dolgoztam, ezért megérdemlem ezt, és megengedhetem magamnak”. Azonban még ha az életmódinfláció oka belső is lehet, a vagyongyilkosság valós életbeli következményei nagyon is valósak.

Több pénzbe kerülhet. Az életmódinfláció paradoxona, hogy rövid és hosszú távon is pénzedbe kerülhet. Ha nem növeled arányosan a megtakarításaidat és a befektetéseidet, akkor a nyugdíjas éveidben megeshet, hogy össze kell húznod a derékszíjat. Hogyan? Nos, az életmódinfláció magasabb igényeket és elvárásokat támaszt az életminőségeddel szemben. Ha a nyugdíjterved nem úgy van aktualizálva, hogy figyelembe vegye ezt az inflációt, akkor vagy a tervezettnél később kell nyugdíjba vonulnod, vagy a megszokottnál alacsonyabb életminőséget kell elfogadnod nyugdíjas korodban.

Ez nem azt jelenti, hogy nem jutalmazhatod magad, vagy nem élvezheted a pénzedet. Persze, hogy lehet! De a jutalmazás nem válhat állandó életmódbeli inflációvá.

Szerencsére vannak olyan gyakorlati lépések, amelyekkel megakadályozhatod, hogy az életmódinfláció kisiklassa pénzügyi terveidet.

Vedd kézbe az előítéletes optimizmust

Amikor bármilyen pénzügyi csapdáról van szó, az egyik vezető buktató a “velem nem fog megtörténni” gondolkodásmód.

A pszichológusok ezt optimizmus torzításnak nevezik, mivel az emberek szinte mindenhol optimistán tekintenek a jövőre. Még a pesszimista emberek is hajlamosak optimistán gondolkodni a jövőről.

Szánj rá egy pillanatot, és gondold végig az alábbi dolgokat, hogy fog kinézni az életed 10-20 év múlva:

• Mit fog mutatni a bankszámla egyenleged?
• Milyen autót vezetsz majd?
• Hol laksz majd?
• Milyen helyekre szeretnél elutazni?
• Milyen ruhákat viselsz majd?

Az emberi természethez tartozik, hogy azt gondolja, a jövő jobb lesz, mint a jelen. Még ha aggódunk is a hosszú távú problémák miatt (például az éghajlatváltozás miatt), jó eséllyel úgy gondoljuk, hogy a személyes helyzetünk jobb lesz.

Reméljük, hogy a jövőben többet fogunk keresni, mint ma, ami magasabb bankszámlaegyenlegben és jobb autóban nyilvánul meg. Ez azt jelenti, hogy végre beköltözhetünk álmaink otthonába, és megengedhetjük magunknak azt a luxusnyaralást.

A pszichológusok szerint ez a jövővel kapcsolatos optimizmus vezet az optimizmus torzulásához – a “velem nem fog megtörténni” gondolkodásmódhoz.

Talán nem tűnik nagy dolognak, de az életmódinfláció elleni küzdelemben kulcsfontosságú az optimizmusod irányítása.

Miért?

Mert az életmódinflációnak egyszerre vannak rövid és hosszú távú következményei.

Igen, vannak rövid távú következményei, mint például a fizetéstől fizetésig tartó élet, az impulzív vásárlások, vagy a lehetőségeinket meghaladó költekezés.

De az életmódinfláció hosszú távú következményeit könnyű elfedni, elnézni vagy “elfelejteni” az optimizmus elfogultsága miatt.

A tudatosság a kulcs.

Ha azon kapod magad, hogy kifogásokat keresel az életmódinfláció miatt, fontos, hogy ellenőrizd magad. Kérdezd meg: “Valóban a legokosabb pénzügyi döntést hozom meg magam és a családom számára? Vagy elvakít a saját előítéletem?”

Ha egyszer elsajátítod ezt a gondolkodásmódot, könnyebb lesz betartani az egészséges költségvetést, még egy fizetésemelés után is. Az alábbiakban további gyakorlati lépéseket mutatok, amelyekkel kordában tarthatod kiadásaidat egy jelentős jövedelemnövekedés után.

4 tipp az életmód-infláció elkerülésének

A költési szokásokban bekövetkező változások felismerése és megelőzése kulcsfontosságú. Még azelőtt, hogy fizetésemelést, bónuszt vagy váratlan pénzbevételt kapnál, fontos, hogy legyen egy terved arra, hogy mit fogsz kezdeni a plusz pénzzel. Ha van egy terved, könnyebben eligazodhatsz az új pénzügyi vizeken.

kapcsolódó poszt: Először magadnak fizetsz: A megtakarítási szabály, amely segít vagyont építeni

Fontold meg ezeket a tippeket:

1. Először mindig magadnak fizess. Ezt úgy teheted meg, hogy havonta átutalod a pénzt egy külön megtakarítási vagy befektetési számlára. (Én személy szerint befektetési számlán tartom a pénzem.)

Továbbá, mindig fizess magadnak egy állandó összeget. Ha például a jelenlegi fizetéseddel a jövedelmed 15%-át félreteszed a nyugdíjra, akkor győződj meg róla, hogy amikor fizetésemelést vagy bónuszt kapsz, akkor is 15%-ot teszel félre a nyugdíjra. Más szóval, folyamatosan igazítsd az átutalt összeget az új jövedelmedhez.

2. Várj 30 napot a nagyzolásos vásárlással. Fogyasztáskutatók úgy vélik, hogy a vágyakozás boldogabbá tesz minket, mint a tényleges vásárlás. Konkrétan a vásárlás élménye és a nagy vásárlásra várakozás az, ami boldoggá tesz minket. Ez különösen igaznak tűnik az impulzusvásárlások esetében.

Ha tehát van valami, amire “alig várod, hogy megszerezd”, próbálj meg várni 30 napot. A legtöbben ebben az esetben azt tapasztalják, hogy 30 nappal később rájönnek, hogy valójában nem is akarták vagy nem is volt szükségük arra, amit majdnem megvásároltak. Ha 30 nap után nem akarod még mindig, akkor felejtsd el. Impulzív vágy volt, ami majdnem pénzkidobást eredményezett.

Másrészt, ha 30 nap után még mindig meg akarsz venni valamit (például egy új telefont vagy ékszert), akkor számítsd be a kiadást a költségvetésedbe. Ne terheld a hitelkártyádra. Ehelyett készíts tervet a kifizetésére, hogy sajnálat nélkül költhess.

3. Adj célt a pénzednek. A Sokan, amikor költségvetés készítésről beszélünk, könnyen előfordul, hogy csak értelmetlen számoknak tekintik a költségvetést. Hacsak nem szereted a matematikát, a számokat könnyű figyelmen kívül hagyni. De ha célt adsz a pénzednek, akkor hirtelen ezeknek a számoknak is lesz jelentése, funkciója, minden szám mögöt “vásárlás” lesz, így pszichológiailag könnyebb lesz betartani a költségvetést.

Tehát… ahelyett, hogy egyszerűen csak költségvetést készítenél, rendelj célt minden egyes forinthoz és költségvetési kategóriához. Ha a pénzednek célja van, például nagyobb hiteltörlesztés, a vésztartalékod feltöltése vagy a jövődbe való befektetés, akkor az életmódbeli infláció kisebb valószínűséggel “lop” ezekből a pénzekből.

4. Világosan vizualizáld a jövőbeli céljaidat. Korai nyugdíjba vonulás? Gyermekeid felsőoktatásának kifizetése? Egy megtakarításból fizetett nyaralás? Azért olyan könnyű rövidre zárni és feláldozni a jövőnket, mert az olyan irreálisnak és távolinak tűnik. Ha vizualizálod a jövőbeli céljaidat, és élénken elképzeled őket, akkor sokkal valóságosabbnak érzed őket. Hirtelen már nem távoli álmok, hanem részei annak, akivé válni akarsz, és amit el akarsz érni. Ne rövidítsd meg a céljaidat azzal, hogy életmódinflációba bocsátkozol.

Soha nem lehet túl korán vagy túl későn elkezdeni a tervezést az életmódinfláció elleni küzdelem érdekében.

Egy bizonyos ponton a jövedelmed változni fog, még ha csak a rendszeres inflációval való lépéstartás miatt is. Felmerül tehát a kérdés: felkészült vagy-e arra, hogy tudatosan kezeld a pénzedet, amikor emelkedik a jövedelmed?

Milyen lépéseket teszel a költségvetésed és a jövőd védelme érdekében?

Ha van más stratégiád vagy taktikád az életmód-infláció kordában tartására, kérlek, oszd meg velem a hozzászólásokban! Szívesen olvasnám a nézőpontodat és a tapasztalataidat.

Ezeket olvastad már?

Mit jelet a “készpénz-szegénység” és hogyan lehet elkerülni?

Ez a 12 szokás segít elérni a pénzügyi szabadságot